Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 19. (Budapest, 1986)

Clifford Davidson: A bölcsesség és a bolondság ikonográfiája a Lear királyban

Szerencsére Lear egyik lányát nem befolyásolják alacsonyabb­rendű vágyai. Cordelia ikonográfiája élesen szembeállítja őt nővéreivel, belőle ugyanis hiányzik a két idősebb lány hízelgő fecsegése és alapvető "hamissága". Annak ellenére, hogy azt feleli apje kérdéséret "Semmit", Cordelia valójában szereti és elismeri őt, a "kötelék" szerint. Nem vágyik arra, hogy túl­lépjen a természetadta szülő-gyermek viszony határain; nyilt őszinteséggel lesz "engedelmes" apjának és a királynak, "sze­retni" fogje őt, s tiszteli "mindenek felett". Cordella olyan helyzetben van, ami lehetővé teszi a közösséget fenntartó kap­csolatot, mlg nővéreinek individualizmusa és Önzése csupán a dráma ikonográfiái központját alkotó rémséges káosz felé tart. így aztán van Learnek egy olyen leánya, aki "majd megváltja a természetet / A közátoktői", amit a másik kettő hozott rá. A gonoaz lányokat a Bűnbeeséssel azonosító implicit ábrázolás kiegyensúlyozódik a második Évára, a Szent Szűz Máriára, a keresztény tradíció Megváltójának anyjára való explicit uta­lásáéi* Az, hogy Anglia az átkozott "kettő", Gonerll és Regan ha­talmába kerül, a hirtelen haragú király azon döntésének ered­ménye, mely szerint megosztja királyaágát, valamint annak a következménye, hogy nyilvánosan is a hizelgést részesíti előny­ben az igazsággal szemben. Az első felvonásban e király "undok hlrtelenkedését" úgy tűnik, különös és misztikus erők vezér­lik, melyek kivül esnek a racionális filozófia határain. A dühtől elvakult Lear őrjöngésének intenzitását csupán a Kent­hez intézett sorok ikonográfiájának segítségével képes kife­jezni! "Feszült ez Íj, szaladj a nyíl elől"* A nyílvessző ki­lövésére készenálló Íj feszültsége a király heves temperamentu­mának tökéletea analógiája* S ez elegendő ahhoz, hogy megbil­lentse a polgári társadalom által elért bizonytalan egyensúlyt* Leer persze megbűnhődik ezért e gőgért és dühért* A dráma elején, az ikonográfia kifejezésmódjával élve, úgy jelenik meg, mint aki a Szerenoae Kerekének tetején áll; mikor erről e ma­gas helyről lelép, e kerék éktelen forgásba kezd* Az elszaba­dult erők, amint ezek vizuálisan la megjelennek* válnak Edmond

Next

/
Oldalképek
Tartalom