Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 19. (Budapest, 1986)

Kovács Léna: Ny. Ny. Jevreinov munkássága /1879-1953/ - pályakép

ablak lesz rajta, amin Paust kinézhet, A második rész maga az előadás $ Paust házának falánál iparosok és kézművesek gyülekeznek, kisfiú ásitozik, utcaseprő sürög, hal- és hagymaillat terjeng. Peltűnik Margit, "akin látszik, hogy kétkezi munkával keresi kenyerét"/

2

^ Paust kihajol az ablakon, úgy issza meg a mérget, a következő szavak kiséretében: "Nem birom tovább!" Az előadás természetesen félbeszakad, a "hitelesség diadalát" ünneplő rendező nagy bánatára, A Görbe Tükör legsikeresebb időszaka kétségkivül Jevreinovhoz kapcsolódik. 1922-ben, amikor a polgárháború után újra megnyitotta kapuit, a régi nagy sikerdarabokat elevenítette fel. 1923-ban a szinház Moszkvába költözik, s a hires Szláv Bazár épületébe játszik, szintén a hajdani repertoárt, de némiképp az új időkhöz alakított hangvételben. Jevreinov még egyszer tslálkozik a színházzal, 1925-ben, mikor európai kőrútra indul. Első állomása Lengyelország, ahol éppen ebben az időben vendégszerepel a Görbe Tükör. Jevreinov - Kugel felkérésére - csatlakozott a szinházhoz, de a vendégjáték az orosz emigráció ellenséges hangulatkeltése következtében kudarcba fulladt. Jevreinov többet nem tér vissza hazájába, a Görbe Tükör pedig Kugel halála után /1928/ hamarosan felbomlik. A Görbe Tükörben töltött időszak Jevreinov pályájának is legtermékenyebb periódusa. A gyakorlati - és kísérleti - szinházi munka mellett ekkor alkotja meg szinházelméletét, számos színháztörténeti munkát is és a 20-as évek nagy darabjainak ötletei is ekkor fogamzanak meg.