Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 19. (Budapest, 1986)

Kovács Léna: Ny. Ny. Jevreinov munkássága /1879-1953/ - pályakép

tott színpadon zajlott, a szereplők fekete álarcot viseltek. A narrátor ismertette a rendezői koncepciót: Mirgorod neve világvárost jelent, tehát ez egy olyan hely, amely mindannyiunkban megvan, a Revizor valójában az alvó lelkiismeretünket jelképezi, ill. az ettől való szorongást. Hatalmas kórus, harang- és orogonaszó, lassitott mozgás alkotta az előadás kereteit. 4. Reinhardt "groteszk" rendezői stilusát cirkuszi arénába helyezett "ritmikus" játékkal jelenítették meg, aminek humora abban volt, hogy a gogoli prózát előzőleg Hugo von Hoffmensthal módjára verselték át, s igy a szöveg és a játék ellentétes hatása fergeteges mulatsághoz vezetett. 5. A némafilm kezdődő népszerűségének hódolva a cselekményt szöveg nélkül, mutogatással, heves gesztikulálással, üldözéses jelenetekkel, felbukással stb, irgalmatlanul gyors stilusban jelenítették meg a színpadon. /A produkciót II. Miklós cár meghívta megtekintésre Carszkoje Szelóba, s tetszése elismeréseként aranyórákat osztott szet a szereplők között/. Jevreinov darabjai leggyakrabban színházi helyzeteket mutattak be, s ilyenkor mindig jutott egy fricska Sztanyiszlavszkij "naturalizmusának". A Sztárok iskolája c. mü /1911/ rendezője tehetséges fiatal lányokat keres stúdiójába, hogy sztárokat faragjon belőlük. A jelöltek sorra mutatják be számaikat /fellép egy "duncanista", egy apacstáncosnő és mások/, de az igazgató egyre elégedetlenebb. Végül a teljesen képzetlen Annuskára esik a választása, mert "olyan idők járnak, amikor az emberek izzadságszagért jönnek a színházba"/^6/ A Negyedik fal c. egyfelvonásos is a naturalista rendezés zsákutcáját mutatta be. A darab első részében Gounod: Faust c. operáját próbálják, s a rendező semmit sem talál elég élethűnek, s követeli, hogy a Faustot játszó színész élje bele magát jobban a XVI. századba: ónémetül mondja a szövegét, igazi mérget vegyen be stb. Végül mégis megnyugszik, mert rátalál a megoldásra: beállítja a szinoadra azt a bizonyos "negyedik falat", amely elválasztja a szinpadot a nézőktől; csak egy