Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 18. (Budapest, 1985)

Neumayer Katalin: A Pesti Magyar Szinház megnyitása utáni évtized /1837-1847/ szinpadi nyelvének akusztikus stilusa

függéseket. A szöveg írásba könnyen visszatehető, központoz­ható. A hanglejtésformákat tekintve a reproduktiv-interpretativ stilusra a kiénekelt dallamforma jellemző. Több a befejezett mondat, ezért több a pontot érzékeltető lejtésforma. A gon­dolatot végleg lezáró lejtésforma általában a beszéd végén hangzik el, a többi mondat lezárása általában egy ún. lebe­gő ponttal történik. Az élőszó ezzel szemben szökőzáras for­májú. Hangfekvésváltások tekintetében a romantikus szövegek nehéz feladat elé állitották a színészeket. Az összetett, sőt többszörösen összetett mondatok, amelyekkel a romantikus darabokban, korabeli fordításokban találkozunk, önkéntelenül is szavalásra késztették a szinészt, pontosabban a próza el­mondását is ritmikussá tették az összetett mondatok, s ezt a ritmikát és dinamikát a hangfekvésváltások is érzékeltették. Ettől is "éneklővé" vált az előadásmód, ez azonban nem té­vesztendő Össze a siró-éneklő iskola értelmetlen recitálásá­val, hiszen amig az a szöveg ellenében hangzott el sokszor, ez éppen a szöveg lüktetését adta vissza. Persze nem volt elegendő a szöveg zenéjét visszaadni, meg is kellett érteni a szöveget, s ez még valóban jó müvek esetében sem volt egy­szerű az általában képzetlen szinészek számára. A romantikus szövegek, az egymásba Öltött gondolatok szin­te követelik a kiénekelt dallemformát, a folytatást érzékel­tető lebegő pontot. Az 1837-47 közötti időszakban azonban még gyakran előfordult, hogy a mondatok befejezettségét, a gondolat lezártságát egyáltalán nem érzékeltette a szinész és beszéde inkább közelitett az élőbeszód szökőzáras formá­jához. A Szinészeti stúdiumok c. Írásában Egressy a szerep érzel­mi kidolgozásáról szóló részben érinti a hangterjedelem, a hangerő és hangfekvésváltások kérdését, "...a 1 szavalás* míí­v.észete - irja - a hangnak rendkivüli terjedtségét, finommá hajlékonnyá művelését igényli, miszerint az érzelmek minden elhajlásaihoz simulni, az indulatok* minden fokozatát a leg­/32/ végsőbb pontokig kifejezni képes lehessen." '

Next

/
Oldalképek
Tartalom