Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 18. (Budapest, 1985)

Fried István: Kazinczy Ferenc elfelejtett vígjátéka

telményét. Ezen belül is elsősorban és mindenekelőtt a magyar közönségre hatást tartotta szem előtt, s ez megnyilvánul már abban is, hogy a Schröder-szindarabot nem pusztán fordította, magyarította is: "A történet Pesten" játszódik, a nevek magyarosítottak, köztük "Gróf Liliomfi"! Mindez talán Kazinczyra is felszabaditólag hathatott. A bársony cipő

t nem pusztán átdolgozta, magyarította is. Igaz ugyan, hogy ez nem az első eset Kazinczy gyakorlatában, a Bácsmegyey mellett A testvérek c. Goethe-szinmüvet is igy prezentálta a magyar nézőnek. Az Atlaczpapucs c. "játék" Miskolcon játszódik le, a cipész Weiler ifjú felesége Kassán született, Weiler uram első házasságából született fiának "története" majdnem Szigligeti Szökött katoná

jának egy motívumát előlegezi, mint ahogy a strázsamester szavai is az országgyűléseken is szóba kerülő katonáskodás témaköréhez járulnak hozzá néhány mondat erejéig. Kazinczy tudatosan törekedett arra, hogy a helyszínnel, a szereplőkkel, célzásokkal közelebb hozza a magyar színházlátogatóhoz a szinmü egyébként kissé bárgyú cselekményét. Nem tudjuk pontosan, hogy a dialógusokon, a szereplők beszédmódján kivül mennyit alakított Setéth Imre fordításán, az olykor elővillanó ötletek mennyire irhatok Kazinczy számlájára /a helyzetkomikum ügyes kihasználása pl. abban a jelenetben, amelyben a függöny mögé rejtett Weilerné lábáról a férje vesz mértéket, s hogy megtudja, kié a csinos láb, elkezdi csiklandozni, stb./. Nem tudhatjuk Kazinczy nem nyelvi jellegű változtatásainak milyenségét, mivel az Académia a használhatatlannak minősitett vígjátékot visszaküldte a szerzőnek. Igy ennek tudatában /ti. az összehasonlítás lehetősége hiányában/ emiitünk meg néhány problémát, amely túllendíti ezt a Kazinczy-müvet azon a szerény helyen, amelyet az Eredeti munkák első kötetében elfoglal. Nem annyira színháztörténeti szempontból érdekes ez a mü, mint inkább gondolkodás- és mentalitástörténeti szempontból. Ez előbbihez ismételten annyit, hogy Kisfaludy Károly maradandónak bizonyuló sikereinek terepén veszi föl a harcot morális vígjátékával, amelyből hiány-