Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 18. (Budapest, 1985)
Fried István: Kazinczy Ferenc elfelejtett vígjátéka
Ozmondokkal . Pusztán a moralitás középpontba kerülése nem indokolná az előadást, megtenné azt a nyomtatás is. S ezzel függ Össze a másik kérdés. Hogy ti. a vig ját ék egy másikkal, szintén rövidebbel együtt kerülhetne szinre, azt kiegészítendő, ellensúlyozandó vagy ellenpontozandó. Ez mintha per excellence szinhazi érdeklődésre mutatna. Már pedig ez Kazinczy esetében akár meglepőnek is tetszhet. Ugyanis Kazinczy életének különböző periódusában kisért a panasz és az elégedetlenség a szinészek készületlenségéről, Goethe és Shakespeare, Schiller és Lessing magyar előadásainak akadályairól, a közönség Kotzebue-igénye és Kazinczy szinmü-eszménye közötti ellentétről. Kiadatlan öregkori naplója/ 2 ^ regisztrálja pesti útjának és pesti tartózkodásának élményeit. Lényegében nincsen, illetve alig van "színházi" élmény közöttük. 1828. február 15-én Kápolnán találkozott Szerdahelyi "theatralistá"-val, "Miskolczra mennek Pestről" — hangzik tömören a bejegyzés. 1828. szeptember 29-ének szűkszavú bejegyzése: "Theatrum". Minthogy aznap épp nem volt magyar "Theatrum", bizonyosra vehetjük, hogy a Német Szinházban járt Kazinczy, ahol is e napon Lambert Beauval balettmester Die Kosakenjagd c. balettjét adták elő. Valamivel többet árul el az 1829. április 15-i naplójegyzet: "Estve Schediussal theatrumbe. Mad. Schröder déclamai nagy javalással." Tehát ismét a német szinház, Auguste Schröder deklamált, s egy vegyes müsorú koncertre került ezen a napon sor. Semmiképpen sem kaptunk tehát eligazítást, még kevésbé a levelezésben, amelyben egykorú szinhazi élményekről nem esik szó* Az ekkoriban fogalmazott, alakitgatott Pályám emlékezete kitér ugyan színházi emlékekre, de bécsiekre. Igy hát innen nemigen lelhetünk ösztönzőt. Ki kell azonban röviden térnünk a Külföldi játékszín nevű vállalkozás megindulására. Kazinczytói Lessing-fordítását hozzák, Bajza pedig Schröder: A gyűrű c. müvét adja közre. Ismeretesek ^azinczy és Bajza levélváltásai a Lessingfordításról. 3/ Ezúttal mindössze egy mozzanatot emelnénk ki. Az 1830-as kötet egy sajtóhibáját teszi szóvá Kazinczy:
