Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 18. (Budapest, 1985)

Tóth Agnes: Bánffy Miklós drámái

ALCIMNA Azt nem tselekszem, bizony nem. MÁSODIK SZOLGÁLLÓ Miért? hát nem gyönyörködtz abba, hogy minden Urfiaktól imádtatol és minden Szépektől irigyeltetel. ALCIMNA Inkább restellem ezt, mint gyönyörködöm benne. Mivel hogy én nem tudom magam tettetni, nem is akarom. Mivel senkivel sem hitethetem el, hogy én őtet szeretem, a kit nem szeretek, és mivel az hízelkedő Urak terhemre vannak; osztánn nem is szerethetek egyebet, hanem tsak a kit már valóba szeretek. MÁSODIK SZOLGÁLLÓ Hát szerettz már valakit? ALCIMNA Igen is, én nem szégyellem meg vallani, hogy én egy Pásztort szeretek, a kit minden tettetés nélkül valósággal szeretek, és ő is szeret engem mindenek felett. Ollyan szép, mint a fel jövő nap, ollyan gyönyörű, mint a tavasz. A Fülemile sem énekel szebbenn, mint ő. ELSŐ SZOLGÁLLÓ Ha! ha! ha! meg engedgy Nagyságos kisAsszony, meg nem álhattyuk, hogy ne nevessünk. Te nem sokára el felejtessz a városba edgy Pásztort. Te, fogadok benne, hogy rövid idő múlva magad is nevetni fogod magadat, ha meg fogod látni az Városi vig Ifjúságot, az ő vigságokat, furtsaságokat. Könnyű lessz neked itt edgy edgyügyű Pásztort el felejteni. Ah, majd hogy fogja ő a fák közt siratni magát. ALCIMNA Ne nevessetek, mert esküszöm, hogy mikor ő rolla el felejtkezem, magamról is el felejtkezem. Mennyetek el szenvedhet

etlen furtsaságtokkal. Őtet, tsak őtet fogom szeretni. Igen is, kedves, hamarabb le töredezzenek ezek a fák, ez a szép környék öszve omol ós a napnak élesztő világa el aluszik, mint hozzád hitetlen leszek. Igen ls Kedvesem, meg esküszöm neked. EIfíŐ SZOLGÁLLÓ Ne esküdgy, az Atyád is elébed fogja terjeszteni, hogy igy be fogod motskolni nemes