Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 18. (Budapest, 1985)

Tóth Agnes: Bánffy Miklós drámái

tokreta származású embert és Írót. Témájában Az ostoba Li az Ősi regéhez fordul, Az Ember fia pedig a keresztény mitológia Krisztussal foglalkozó fejezeteit használja fel. A cselekmény tehát a valóságontúli. az evilágit meghaladó alapról indulva mutat rá vádlón egy történelmi helyzetre, egy társadalomra. E két dráma esetében fordított az irány, mint a Naplegenda ós A nagyúr esetében volt. A legelső műnél ugyanis maga a téma, a cselekmény, az alakok nagyon is kötődtek a tudományos régészeti kutatások és az evolúció elméletének eredményeihez, s rajzoltáítmeg a mitikussá növő alak arányait. Az ostoba Li cselekményét keretjáték teszi teljessé és utalja a jelenbe. Li ősi történetét egy kinai professzor meséli a drámairónak egy luxusszálló halljában. Az Előjáték során a két ember társalgásából tudjuk meg, hogy az a kis ország, melynek Li a szülötte volt, a Kékfolyó felső folyásánál, két birodalom közé ékelődő királyság volt, s Li korában az egyik nagyhatalom hadat üzent a másiknak, hogy területét növelhesse. E kiindulásban ráismerhetünk arra a helyzetre, melyben Magyarország vergődött a világháború kezdetén. Már ugyanitt, az Előjátékban tudjuk meg azt is, hogy ez a kis ország Li ostobasága jóvoltából került le a térképről, s olyannyira, hogy már a neve feledésbe is merült. Maga a dráma - szatirikus tragikomédiának mondhatnánk - azt mutatja be, hogyan juttatja Lit saját ostobasága és környezete ahhoz a hatalomhoz, melyben eljátszhatja nemzete létét. A maró gúny hangján mutatja be az iró, hogy milyen az a társadalom és mekkora Li tudatlansága, mely ezt lehetővé teszi. Li vagyonos polgárként él hazájában, sok barátja van, mint általában azoknak, kiket ostobaságuk által, hízelgéssel ki lehet használni. Egy átmulatott éjszaka után három cimborájával a félelmetes Pokolisten templomába tántorog be kocsmát keresve. Az elázott barátok fejvesztve menekülnek, mikor ráébrednek, hogy milyen oltár is az, amit kocsmának néztek. Cserbenhagyják a mit sem sejtő Lit. Az pedig felettébb vidám hangulatban meghívja vendégségbe a pokol urát, s csak másnap ébred