Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 18. (Budapest, 1985)
Kelényi István: Babits Mihály lélekszinpada
amikor A vihart Összes versei közt Babits újra kiadta, eleimet is irt hozzá: "Egy balatoni mesedráma töredéke" - Török Sophie előszavából tudjuk - melyet a mesejáték teljes szövegének posztumusz kiadása előtt olvashatunk. A mesedráma szövege tehát azóta /1942-től/^ 2 ^ ismert. - sajnos jobbára csak az irodalmárok előtt. Bár 1964-ben történt kisérlet bemutatására /pódiumazÍnpadon/, csak 1970-ben fedezte föl ősbemutatóként a rádió a Budapesti Művészeti Hetek programjai közt. E rádióváltozat Keresztury Dezső bevezetőjével'^' hangzott el. Némi kiegészítéssel csak azt mondta el, /Babits feleségének a szavait többször idézve/, amit már Török Sophie emiitett könyvbevezetőjéből tudtunk. Hadd exponáljuk a drámát a Rádióújságban megjelent előzetesünk^^ szavait megismételve: Mesejáték vagy költői parabola? A Dal és a Csönd hullámaiban vergődő lélek szimbolikus példabeszéde* Egy nagy lírikus drámai dialógusa önmagával a sziv titkairól - vágyról ós beteljesülésről: a szerelemről, a vallomás kényszerének béklyóiról; és a mindig-mást akarás szárnyaló szabadságáról, a kitárulkozó lélek pőreségéről: a költészetről. A monológok és párbeszédek színhelye - akár Balázs Béla kékszakállújának vára - "szemünk pillás függönye" mögött rejtezlk. Nem valamilyen Önkényes ötlet szeszélye folytán villantottuk össze a két müvet, hanem Bóka László helytálló észrevétele nyomán; ugyanis: "Balázs Béla valamikor 1911-ben irta * A Kékszakállú herceg várá t»' Ugyanez idő tájt irta Babits Mihály * A második ének*cimü mesedrámáját. A két mü egymástól függetlenül készült - mire Babits közzétette a Nyugatban * Vihar * cimmel a magáénak harmadik felvonását, Balázs Béláé már készen volt. A két verses dráma mégis összetartozik, a magyar dráma törtenetében egymás mellett van helyük." ..." A naturalista dráma lehetőségeitől sarkosan elfordulva, mindketten a lélek mélyében lejátszódó, belső valóságot akarják ábrázolni". ...." Babits verses drámája a régi magyar irodalom és a népi verselés egyik