Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 18. (Budapest, 1985)

Budai Katalin: Adalékok a lirai dráma elméletéhez

nem esik már szükségképpen egybe a nyelv és a cselekmény." Kissé kibontva a Szondi-féle meghatározást, a nyelvet fokozottabban mozgósító és annak lehetőségeiben megvalósuló költői-én cselekvési igénye is a nyelvi közegen keresztül érvényesül. Ezért a költő-drámairó ritkán él a szituáció kivánta alkalmakkal, a helyszin, a mozgási lehetőség, a jelenetépitkezés formálásával. A nyelv megjelenítő erejébe vetett hite térit! el attól, hogy bevonjon s széles körben alkalmazzon a Urától idegen, tulajdonképpen gyakorlati célokat szolgáló elemeket. Mondhatnánk azt is: a költő rossz dramaturg. De ismerve azokat a célokat, amelyek érdekében a költő elhagyni készül jólismert tájait, elmondhatjuk, hogy szándékai másfelé mutatnak. Másféle teljességre tör. A költői igazság többfelé való elosztását kivánja a dráma területére átirányított lira révén megoldani. Nem elégszik meg azokkal a lehetőségekkel, melyek a lira beépítésére eddig is adottak voltak. Ilyenek az ún. lirai betétek, a dalok, a görög kórusok, Csehovnál a monológok, vagy Eliot szerint a dráma szövetébe szőtt lira az Erzsébetkori müvekben. S ha ezek kiterjedése és eluralkodása jelentős defektusokhoz is vezet

f a lirai fogantatás nyomai letörölhetetlenek, értékei alakítók. Sok az árnyalat, a fokozat. Mégis jellegzetesnek két típus nevezhető: az egyiknél a lirai elemek már a münemet teszik kétségessé; a másiknál csak alakítanak, módosítanak, szineznek. Az utóbbihoz Csehov, Strindberg, O'Neill egyes müvei sorolhatók. A magyar példák inkább az előzőhöz állnak közelebb. A költői magatartás, világlátás, érzelem, idő- és térszemlélet, az ábrázolandó tárgy és az alany egybeesése, a lira eszközeinek használata utalhatja a lirai drámát a költészet világába, mig a szinszerüség, a szinpadi interpretáció lehetősége vagy a drámaírók e területen való próbálkozásai a drámaesztétikák felől érkező vizsgálódásokat indokolják. A századforduló nagy stílusirányzatai keverednek? külön-