Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 18. (Budapest, 1985)

Kincses Edit: Csepreghy Ferenc dramaturgiája

A katharzisnak ilyesféle értelmezése a Vischer-Gyulai elképzelések elfogadására enged következtetni. Csepreghy abban is követi a Vischer-Gyulai vonalat, hogy a hős tragikumát nem pusztán lelki okokra vezeti vissza, hanem a társadalmi viszonyokból eredezteti. A másik Csepreghy-tragédia a nem teljesen kidolgozott Akbár szultán

. Témája: lehet-e egy népet zsarnoki módon akarata ellen boldogítani, lehet-e megteremteni a közjót,elnyomván a meghódított népek nemzeti hagyományait? -A darab főhőse Akbár szultán, aki hódító hadjáratokkal megsokszorozta országa területét, és népe gazdasági fölemelése mellett annak szellemi fölvirágoztatását is tervezi. Megparancsolja a meghódított népek főpapjainak, adják oda szent könyveiket, hogy kiválogathassák belőlük azokat a szent tanokat, amelyek mindenki számára elfogadhatóak. Akbár ezeket el akarja terjeszteni az egész birodalmában. A főpapok behódolnak a szultáni akaratnak, csak a hinduk főbranminja, Zaidig tagadja meg a parancsot: ZAIDIG A legszentebb, a mélyebb titkokat Brahmin ismerheti csupán... ezért Ha tudni vágyói, légy te is braliminná. Szultán! Kezedben életem, de a Szent könyveket te látni nem fogod. ' ^' A darab legelején létrejött tehát a konfliktus Akbár és a szent könyvek titkát oltalmazó Zaidig között, de a Saul ki rályh

oz hasonlóan a küzdelmet nem azok a személyek vívják meg, akik között létrejött a konfliktus. Ott Sámuel helyett Dávid lett a cselekvő hős, itt Zaidig helyett Feriz. Az ifjú Feriz Harun Kizár fia. Harun Kizár fegyverrel védte hazáját a hóditó Akbár ellen, amikor fogságba esett, Akbár börtönbe vettette. A zsarnok szultán válaszút elé állítja Ferizt: vagy elárulja neki a Védák titkát, s cserébe kiszabadul atyja a börtönből vagy hü marad a szent tanok titkához, s akkor mindörökre elveszíti édesapját. Akbár ezen döntése indítja meg a drámai cselekményt, amelyben maga nem sok szerepet játszik, de ezen tettével meghatározza a drámai