Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 18. (Budapest, 1985)

Kincses Edit: Csepreghy Ferenc dramaturgiája

rosodott. Egy Csillag Itzig nevezetű becsületes szekeresgazda rongyot adott el.... - a zsidók megmagyarosodásának vágya. A Hétvári és Nemesfalvi grófok bőrrel kereskednek, Gyapotvári gróf pedig gyapjúval. Posztógyára is van. - A magyarok kezében van a magyar ipar. Az arisztokrácia is Pesten lakik már, nem Bécsben. Még komornyikja is cseh - nem német. Ezüst és arany a folyópénz. Bankó is van, de azt a gazdagok dugdossák. Az atilla teljesen kiment a divatból. Megszűnt a hidpénz, ne állja útját a két város egyesülésének. A követjelöltek nem isznak - megszűnt a korrupció a politikában. "Münk ás gyűlések is esnek hébe-korba.husz-harminc munkásgyülés volt már, s a rendőrség egybe sem szólt bele." A kormány törvényjavaslatot terjesztett a ház elé, hogy a munkások is szavazati jogot kapjanak. A munkások azt akarják: Ha mi szavazati jogot kapunk, méltányos, hogy minket az állam adóban arányosan részeltessen, - és eziránt kérvényt nyújtottak be." ^

15

' Csepreghy Perenc tragédiái Csepreghy drámairól működésében mindig a vele szemben támasztott igényeket kivánta kielégíteni, s a Népszínház nem tragédiát várt tőle, hanem a szórakozni vágyó közönség igényeit kielégítő népszínművet, esetleg vígjátékot. Pedig két tragédiája is tanúskodik arról, hogy nem hiányoztak Csepreghy palettájáról a tragikus szinek sem. Első tragédiája az 1870-es évek elején irt Saul király

, a második, a nem teljesen kidolgozott Akbár szultán

. Á Saul királyb

an Csepreghy biblikus témához nyúl, de hőse, Saul azt a Csepreghy korához és a későbbi korokhoz szóló tragédiát testesiti meg, hogy a hősnek azért kelljen elbuknia, mert ellenfele, a hatalmi helyzetben lévő Sámuel nem érti meg Saul uralkodásának és népszemléletének újszerűségét. Sámuel egy régebbi világnézetet képvisel, és az ahhoz való ragaszko-