Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 18. (Budapest, 1985)
Kincses Edit: Csepreghy Ferenc dramaturgiája
dásban okozza Saul és a választott nép vesztét. Saul ellen olyan erőket vet be /a prófétai átok/, amely ellen Saul védtelen, mert a Sors, amit Sámuel kihiv ellene, emberi erővel nem legyőzhető. Nem s aul a tragikus folyamat megindítója, hanem Sámuel, aki feldühödött, amiért nem várta meg a filiszteusok ellen harba induló Saul király őt az áldozatok bemutatásával, és a nép követelésére maga mutatott be az istennek áldozatot. Sámuel két vétségében tartja bűnösnek Saul királyt. Egyik, hogy áthágta a királyi hatalom korlátait: maga mutatott be áldozatot a főpap helyett, ezzel mintegy egyesitette magában az evilági és egyházi hatalmat. A másik, hogy nem ölte meg a hadifoglyokat, hanem diplomáciai és hadi sikereket vélt elérni általuk. A hatalom kétféle értelmezését testesiti meg Csepreghy két drámai hőse. Saul a haza és a nép valós érdekeit képviseli, Sámuel pedig rugalmatlanságával, a törvények mechanikus, betűszerinti értelmezésével visszaél hatalmával, és éppen azok ellen forditja, akik érdekében azok megszülettek: a nép és a haza érdekében. Sámuel nem tragikus hős, az eseményekben nem közvetlenül vesz részt, meghatározó szerepet cselekményt inditó tettével /Dávid királlyá kenése/ és átkával játszik. Tette lélektanilag nincsen indokolva, mindvégig rejtve marad, milyen lelki tényezők vagy politikai megfontolások alapján cselekedett igy. Bár tette és átka kizökkenti a főhőst, Sault addigi életéből, mégsem érezzük azonos minőségű ellenfeleknek őket: Saul mindvégig megőrzi emberi méreteit és lehetőségeit, Sámuel viszont profetikus hatalmánál fogva a Sors szerepkörébe emelkedik. Igy, a cselekmény indulásakor Saul olyan ember, akinek a sorsa ellen kell fölvenni a küzdelmet, s az erőviszonyok nem egyenlők. Sámuel csak a darab záróakkordjaként jelenik meg mégegyszer, akkor is csak látomás formájában, mert időközben elköltözött az élők sorából. Akkor is passziv, mindössze Örömmel nyugtázza jóslata beteljesülését. A cselekmény során a cselekvő ellenfél funkcióját Dávid tölti be:
