Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 18. (Budapest, 1985)

Csapláros István: Lengyelek a régi magyar színpadon. Régi magyar szinpadunk lengyel repertoárja

a félelmes, a megrendítő, azon fokára emelkednének a fönséges tragical hatalomnak mint itt /.../, e mü forrása egy ifjú lengyel kebel, mellynek tartalma mérhetetlen, szellemben, érzelemben és gondolatban, 's ha őt e' dus tanulmányával az élet iskoláinak 's emberkebelnek, sajátunknak mondhatnók: elég okunk volna magunkat részben irigylendőknek tartani, mert bizony silány világban élünk"'

1747 A birálatok második rétege a szomorújáték szereplőit elemzi. Vad, dölyfös, zsarnok, féltékeny, kegyetlen középkori lengyel oligarcha a vajda. Egyöntetűen elitélik a kegyetlen, kőszivü vajdát. Mazeppa szerepét az Életképek "olly tartalmasnak és olly érdekesnek" látja, hogy azt "jártas szinész" tönkre nem silányithatja. Zbigniew szerepót a legérdekesebbek egyikének tartja. "A'szláv faj quint

eszeneiájának, a' nemes lengyel tiszta tipusa van e

f fiúban kifejezve, ki midőn keble csomóját golyóval oldja meg, elégtételt ad a* szent igazságnak, * s egyszersmind áldozatul adja magát az ártatlanért, hogy megváltója legyen annak". A kritika harmadik rétege a színészeknek adandó tanácsokat tartalmaz az egyes helyzetek és lelki állapotok megfelelő színészi visszaadását illetően. A bírálatokból az tűnik ki, hogy a szinészek nem próbálhattak eleget, az előadás nem volt még művészileg eléggé kiérlelt produkció. A Pesti Divatlap első kritikájában új szereposztást ajánl a dsrab későbbi sikere érdekében. Az első felvonásban Sáry Fanny és Erhart Kurz lengyel táncot lejtettek. A müvet végeredményben tetszéssel fogadta a közönség, "melly csak középszámmal jelent meg. " A Mazeppa nemzeti szinhazi előadásának nagyobb jelentősége van, mint annak idején a kortársak gondolhatták. Ez volt SZowacki első szinpadi bemutatkozása, ősbemutató, amely megelőzte az egész világot, természetesen beleértve Lengyelországot is és ez a körülmény teszi ezt a szinrevitelt a magyar-lengyel irodalmi kapcsolatok kiemelkedő, örökbecsű eseményévó. Lengyel földön először 1851-ben került színre Krakkóban.... Magyar fordítása 1960-ban jelent meg Pákozdy