Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 18. (Budapest, 1985)
Csapláros István: Lengyelek a régi magyar színpadon. Régi magyar szinpadunk lengyel repertoárja
Számos adatunk van a darab vidéki diadalmenetére is. Mint emiitettük az ősbemutató Kolozsvárt volt, Fekete Soma fordítását "a két haza 11 második fővárosában 1840. jan. 21én mutatták be.^ 10 ^ Néhány további példa: Esztergomban Balogh János társulata 1840. nov. 26-án adta 7 ''** 0 ""/ Losoncon Ujfalvy igazgatása alatti társulat 1841* tavaszelő hó 6-án mutatta be. A Honművész levelezője megjegyezte, hogy Zolky /Ujfalussy/ "igen hatásteljes volt,, midőn nyomort kisért helyzetén könnyezve Koáciusko nagy lelkéhez fohászkodik" 7 ^^"/ Balogh János társulata Pápán is szerepelt a Zolkyval, Bőért, a címszereplőt erősen kitapsolta A vén diákn ak nemcsak mennyiségi sikere, de jó sajtója is volt. Az Athenaeum is többször foglalkozott vele. Az 1841. jan. 17-i előadás B. jelű kritikusa /Bajza Magyar Játékszini Krónikájában nem szerepel!/ megállapítja, hogy Zolky Egressynek sikerültebb szerepei közé tartozik. A gróf jelenetei Ligetivel és Virnyákkal /magyarítás!/ is szerencsésen voltak visszaadva. Kifogásolja viszont, hogy Zolky biographiá jának elmondásakor nem volt azon érzetmélység, mellyet e helyek kivannak. Szentpétery /Ligeti/ és László /Virnyák/ kielégítően játszottak. Hubenayné /Teréz/ az érzésteli, kedélyes leánykát kedvesen és sok melegséggel sâ.ba^®^. Ebben a darabban szavalták Vörösmartynak Az élő szobor c. költeményét. A vers első sorát már állítólag 1839-ben leírta, de sehogy sem tudott benne tovább haladni 7 " 1 " 0 "'/. Szeretnénk rámutatni, hogy a versinditó költői kép nem 1839-ben jött létre. Megvolt már 1833-ban. A hős sírja c. lengyelversének /!/ befejezésében* "A* hős teraetőhelye 's orma felett/ Pog bús szobor, a haza képe helyet" 7 7 . Sőt meg mernénk kockáztatni azt az állítást is, hogy Az élő szobor e darab számára fejeződött be. Zolky szájából hitelesen, panaszként hangzik a "szobor vagyok..." Megemlítenek azt a jó kapcsolatot is, amely Egressyt Vörösmartyhoz fűzte, a kitűnő szinész a költő asztaltársaságához tartozott.ABártfayék szalonjában és asztalánál oly gyakran megforduló Vörösmarty lengyelbarát környezeth n van, a ház asszonya is lengyel származású. Az első megjelenés időpontja/ 10 ^ 7 is feltevésünkre mutatna, a jan. 17-i
