Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 17. (Budapest, 1985)
Soós Erika: Shakespeare-rendezések a Nemzeti Színházban /1920-1945/
Hamlet alakja jeleniti meg. Claudius és környezete a régi rend képviselői, eszközeik erőszakosak, céljuk érdekében mindent elkövetnek. Hamlet viszont az újkor embere, kifinomult kultúrlény, akitől ugyanúgy idegen a dán udvar, mint az apja által követelt feudális vérbosszú. Különös viselkedésének oka az, hogy bosszújút csak kerülő úton hajthatja végre, hiszen Claudius kezében van a középkori kényúr minden hatalma. Hamlet tehát nem patologikus hős, a dráma lélektani motivumai a korát megelőző hős helyzetéből fakadtak. Nem lélekelemzésre, hanem a társadalmi helyzet feltárására kell alapozni az előadást. Ehhez az elképzeléshez építteti hozzá Németh Antal Horváth János díszlettervezővel a színpadot. Horváth János Helsingőrbe utazik, 8 helyszínen tanulmányozza a várat, s hazajőve kicsinyített keresztmetszetét készíti el diszletként. A módszer a század elejéről ismert, a Nemzeti Szinház felett újra a meiningenizmus árnya lebeg. A tér négy részre tagolódik. Az első a zenekari árok, melyet kriptának rendeznek be, közepén az egész előadás alatt ott látható a szarkofág. Ez a rendező szándéka szerint mementóként állandóan emlékezteti a nézőt a dráma inditóokára. Gyakorlatilag a hatás inkább morbid, mint művészi. A szinpad elején fekvő királyi tetem "hullaszagúvá teszi az egész előadást. "'^^/ Másrészt ez a süllyesztett kripta a földszint felétől nem látszik, tehát a nézőközönség jelentős része mentesül a kissé didaktikus rendezői ötlet nyomása alól* A következő rész az előtér, ami a vár udvarának felel meg, itt játszódik többek között az egérfogó-jelenet. Utána egy teraszos rész következik, s ugyanezen a szinten találhatunk két szobát. Itt felváltva játszódnak a jelenetek, az egyik Polonius házát jelzi, a másik a királyi vár egy termét. A negyedik szintet a várfok jelenti, mely a szellemjelenetnek van fenntartva. Az egész diszletet forgó szinpadra szerelik, s igy megoldják a nem a várban játszódó jelenetek diszletezését la, Ezek jóval egyszerűbbek, mint az alapkonstrukció. A tengerparti jelenet két kis ház előtt játszódik, ablakukon halak lógnak, a szinpad elején egy felfordított csónak jelzi