Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 17. (Budapest, 1985)

Soós Erika: Shakespeare-rendezések a Nemzeti Színházban /1920-1945/

elképzelhető, hogy a neve alatt futó rendezés a szinész kezébe csúszik át* 2. Hamlet /Német Antal rendezése/ 1935« október 21-én bemutatnak egy új Hamlet

et* melynek rendezője már Németh Antal, s játékmestere Táray Ferenc* Ez az előadás főleg szinpadtechnikailag keres új utat, először használnak vetített diszletet és új világítási berendezéseket. Az előadás egy kicsit botrány szagú. A vetités nem tökéletes, a szinészek idegesen kapkodták a fejüket a szokatlan erősségű fejgép fényköréből. Hónapos vita kezdődik az újságok hasábjain arról, hogy Táray Ferenc kihagyta-e a létmonológból "a /12/ hivatalnak packázásai"-t/ Az ügyben még Hevesi Sándort is megkérdezték. Különösebb feltűnést nem kelt azonban az előadás. Táray Ódryhoz képest rutin-Hamlet, se nem jó, se nem rossz, a rendező" pedig még nem készült fel a dráma önálló értelmezésére. Ujitásai technikai jellegűek, a szinészi játékot pedig 1931-ből emeli át. A teljes átrendezést 1940-ben valósitja meg Németh Antal. Már a drámáról vallott nézetei is gyökeresen mások, mint Hevesinek. Az előadás előtt nyilatkozik a Magyar Szinpadnak^-^, melyben kifejti elképzeléseit. A Shakespeare-kultúszt magára nézve is kötelezőnek tartja, hirdetett célja a hagyomány ápolása s a költő tiszteletben tartása. Ez utóbbi sokszor csak Ígéret marad. Szembefordul az időtlenitett Hamlet-felfogással, a szimbolikus kísérletekkel, nyilatkozata mögül nem nehéz kihallani a Shakespeare-koncepció tagadását. Abból indul ki, hogy bár a Hamlet-probléma időtlen, mégsem szakitható el a kortól és az időtől, vagy ahogy a korszak divatos és kétesértelmü jelzőivel megfogalmazza a "nemzeti és faji sajátosságtól." Hamlet gondolkodásmódjának, cselekvéstől való irtózásának mozgatórugóit nem a lelkialkatában, hanem az őt körülvevő világban keresi. Ezért helyezi a rendezés a drámát a dán középkorba. A helsingőri udvarban két világ csap össze: a barbár középkor és a reneszánsz* Ezt a harcot Claudius és