Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 17. (Budapest, 1985)

Soós Erika: Shakespeare-rendezések a Nemzeti Színházban /1920-1945/

rendezői fogást elsajátítani, ötleteket eltenni a hőn áhított igazgatói korszakra. Élményeiről a "

Berlini szinházi napló jában"^^ számol he, melyet 1928 október 17-én kezd el Írni. Egyik példaképe Jessner, a Staatliches Schauspielhaus rendezője. Főleg a fények kezelését tanulja el tőle. Sokszor ir elismerően a Jessner-féle világítási technikáról, mely a sötétítés és világositás kontrasztjával emeli ki a dráma lényegét. A játékteret ezzel a módszerrel tagolja, szereplőit általában stilizált díszletek között mozgatja. Jessner mellett Németh Antal másik nagy példaképe Granovszky, a Moszkvai Zsidó Akadémikus Szinház rendezője. Granovszky a játékot a kinai szinház irányában fejleszti tovább, a szöveget a szereplők stilizáltán mondják, szinte éneklik, járásaik speciális tánclópésekbe vannak koreografálva. A főszereplő jelentősége lecsökken, egyfajta tömegszinjátszást próbál a rendező létrehozni. Németh Antal ismeri Piscator művészetét, Reinhardtét, és a hires német színpadi diszletezőt, Erich Engelt. Jelentős hatások érik az új művészeti ág, a mozi felől. Lelkes propagálója az orosz filmeknek, a vásznat nem a féltékeny szinházi rendező szemével figyeli, hanem abból is tanulni akar. Találkozik a korabeli szavalókórus-mozgalmakkal, s ha önálló szinházi létjogosultságukat nem is fogadja el, a szinésznevelésben jelentős feladatokat szán nekik. A kinai táncművészet megismerése után jut arra a következtetésre, hogy az európai szinházi kultúrát talán kimozdítaná holtpontjáról az, ha a távol-keleti misztikus hatás mélyebben érintené. Németh Antal tehát kora egyik legforrongóbb szinházi műhelyében, Németországban tölti tanulóéveit, s a reformerek mindent megdönteni akaró hitével érkezik haza. Magyarországon azonban ezzel a túlságosan is modernnek ható törekvéssel nem tud mit kezdeni. Amit érvényre juttathat, az egyedül a technika nagyobb szerepe, de ezt is erősen korlátozzák az itthoni anyagi viszonyok. Igazgatóságának kezdetén nagy lendülettel fog hozzá a szinház átszervezéséhez, ami nem mindig ér el kedvező hatást. Jól látja, hogy a tár-