Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 17. (Budapest, 1985)

Soós Erika: Shakespeare-rendezések a Nemzeti Színházban /1920-1945/

pozícióját meghosszabbítják. Maga Voinovich is bizik benne, hiszen az új óvad műsortervével foglalkozik, és nyilatkozatában kijelenti, hogy "semmiféle személyi változásról nem tud." Valóban, ő lesz a legutolsó, aki erről értesül. Németh Antalt az a politikai jóbbratolódás emeli a szinház élére, amely már 1932 óta tart, s a politikai életen túl is hirdeti a reformok szükségességét. Hóman Bálint, aki 1935-ben a kultuszminiszteri tárcát betölti, idegen elem lévén a politikai küzdőtéren, könnyen válik a kormány játékszerévé. Kompromisszumai általában a szélsőjobbnak kedveznek, bár korábban hasonló liberális nézeteket vallott, mint elődje, Klebelsberg Kuno. Németh Antal mögül tehát hiányozni fog az az erőskezű, viszonylag szabadszellemü kultuszminiszter, aki még Hevesinek megadatott. Hóman Bálinttól mindössze anynyi telik, hogy sajtó útján biztosítja az igazgatót /Pesti Tirlap, 1936. április 18./, hogy nem szól bele tevékenységébe. Ez bizonyos fokig szabad kezet ad az igazgatónak és agi lehetőségei is jóval nagyobbak, mint Hevesiéi. A Nemzeti Színháznak születésétől fogva az a feladata, hogy a nemzeti kultúra színvonalát biztosítsa, időnként Inágosan magas esztétikai és kulturális igényeket támasz( btak vele szemben. Ezek az igények a harmincas évektől .gyre fokozódtak, de ugyanakkor torzultak is. Nemzeti kultúránkra rátelepedett a nacionalizmus demagógiája, sőt, 1932-től a kormánykörök egyre inkább hangsúlyozzák a magyar kultúrfölényt. Az ósdi intézmény élére tehát új ember kell, energikus, fiatal és elkötelezetlen. Igy merül fel Németh Antal neve. Tudása adott, akár Hevesié, de eddig nem sok sikert könyvelhetett el maginak. íjzinházi pályája nagyrészét külföldön töltötte, ahonnét tervekkel telve tér vissza. A magyar viszonyokat azonban kevésbé ismeri, a Nemzeti Színházéit pedig egyáltalán nem. Művészetét erős német hatás és technika-kultusz jellemzi. A német példák berlini éveiben ragadtak rá, s természetesen csak előnyt jelentettek számára az új politikai rendszerben. Berlinbe a minisztérium küldte ösztöndíjjal tanulni, s ő igyekszik minden jelent