Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 17. (Budapest, 1985)
István Mária: A vizualitás jelentősége Németh Antal színházában
Az 1940-es Hamlet et igazságtalanul Ítélte meg az a korabeli kritika, amely meiningenizmust rótt fel neki.^ 0 / A diszlet struktúrája voltaképpen megegyezik azzal a tervvel, amelyet 1930-ban Németh Antsl instrukciói alapján Benedek Kata készített elj^^ A középső pillér jobb vagy baloldalán különböző termek nyílnak meg a szemlélő számára. A Benedek Kata-féle elképzelés absztrakt, Gordon Craig modorában készült. A Nemzeti Szinház előadása idején a rendezői szándók az volt, hogy a darab politikai tartalmára koncentráljanak, arra, hogy Hamlet Dániája egy korhadó feudális állam. E koncepciónak megfelelően a diszletet konkrétabban kellett megfogalmazni, s ehhez az alapstruktúrát a helsingöri vár egyes motívumainak felhasználásával formálták meg. A megvalósítás az ""üvegfalú ház" elvén alapult, a szinpad a helsingöri vár keresztmetszetét ábrázolta, sa vár szobáiba világított be egymás után a "kutató reflektor". A szobák szimultán képét Horváth János kiváló ritmusórzékkel, az építészeti arányok virtuóz kezelésével formálta meg. Jaschik Almos Jaschik Álmossal Németh Antal még 1925-ben ismerkedett meg, vele és szabadiskolájával folytatta első kísérleteit. Ennek megfelelően kezdetben minden tipusú feladatot ők oldottak meg, rengeteg szcenikai újdonságot próbáltak ki elméletben: terveztek a növendékek görög tragédiát csak lépcsőkből álló színpaddal és festett testű szinészékkel^ 0 , /71/ fantasztikus maszkokat, mozgóképvetitóses betéteket ; reneszánsz színpadot a Tasso számára és nagyszabású forgó/72/ szinpados Paus t ot/ ' Maga Jaschik ekkoriban monumentális hatású díszleteket is készített a szegedi Fidelio^ ^/ és a /7A/ 1 Hunyadi László 7 előadásai számára. Később a Nemzetiben már az ilyen darabokat általában Horváth János vagy Varga Mátyás kapta. Németh Antal úgy vélte, hogy Jaschik karak-
