Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 17. (Budapest, 1985)

István Mária: A vizualitás jelentősége Németh Antal színházában

ket, és tanulságokét szerezni későbbi rendezői tevékenysége számára. A film ugyanis, úgy tartotta, alkalmas arra, hogy példájával új lendületet adjon a válságba jutott színháznak. /Érdekes, hogy ilyen intenziv érdeklődés ellenére összesen /15/ egy filmje készült el' Jl - az akkori magyar filmgyártásban eluralkodott üzleties szellem nem kedvezett az igényesebb terveknek./ Végül is, összefoglalva mondandónkat arról az érlelődési folyamatról, mely Németh Antalnak gyakorlati rendezőként való fellépését megelőzte, meg kell állapitani, hogy személyében e«y kivételes vizuális kultúrával rendelkező, az avantgárdé képzőművészetet, a filmet és a modern szinpadi törekvéseket tudományos igényű alapossággal ismerő, felkészült ember jelentkezett a magyar szinházi életben. Hangsúlyoznunk kell még egyszer azt a döntő indittatást, amely a magyar aktivizmus felől érte, s későbbi egyetemi és kritikusi környezetének jelentőségét, melyek végül is fogékonnyá tették egy meghatározott jellegű szinpadmüvészet hatásának befogadására. Ezért hiba lenne túlhangsúlyozni például Jessner elméleteinek kizárólagos fontosságát ebben a folyamatban, mert az azokhoz való affinitása már korábbi beállítottsága által meghatározott volt. Németh Antallal voltaképpen a tizes, húszas évek elszórt magyar avantgárdé törekvései jutottak el az állami szinház, a Nemzeti szinpadára 1935-ben. Az új igazgatót sokan meg is rótták amiatt, hogy kisórleti szinházat telepitett a Nemzeti hagyományoktól megszentelt deszkáira. A magyar avantgárdé megnyilvánulások tulajdonképpen anyagi ós egyéb problémák miatt mindig is torzók maradtak, igy Németh Antal rendezői tevékenysége a természetszerű lehiggadás és az ő pozíciójában szükségszerű politikai ós művészeti kompromisszumok mellett is kissé ezek gyakorlati próbáját jelentette. II. Németh rendezői koncepciója különleges helyet foglal el a két világháború közötti magyar színházművészetében. Pályatársaitól eltérően elsősorban a produkció vizuális oldalában,