Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 17. (Budapest, 1985)

Soós Erika: Shakespeare-rendezések a Nemzeti Színházban /1920-1945/

Ez sokat rontott az elképzelés következetességén, nem csoda, ha a prológ ezután öncélúnak tetszik. A manó szerepe még egy átértelmezésen megy keresztül. Németh Antal a jelmez, a színész játéka segítségével eltolja az egészet az állatszerüség irányába. Puck nem földi rosszcsont, pajkos és már-már emberi kismanó, hanem természeti jelenség, fantasztikus állatfajta, az erdő és az őserő megszemélyesítője. Ez megegyezik Max Reinhardt filmjének felfogásával, amelyet 1936-ban mutattak be Magyarországon. Puck alakján kivül nincs lényegesebb eltérés a Hevesi-féle elképzeléstől. A mesteremberek jeleneteinél nem hangsúlyozza a szinházi élettel kapcsolatos alakitást, és a fiatal szerelmesek burleszk-szerűségéből sem marad semmi. Tetteik Puck varázslatából és fiatalos szeleburdiságukból következnek. Jelmezeiknél szimbolikus jeleket alkalmaz, hogy a néző a legnagyobb kavarodás idején is felismerhesse őket. A két-két pár egyforma ruhát visel, s az előadás végén nagy örömükben megint nem a helyes irányba szaladnak, ^ajd hirtelen egymásra ismernek, mindenki a maga párját választja ki. Kissé olyan az egész, minth8 maguk is csak a ruhájuk alapján tudnának választani. Természetesen ez is kihozható Shakespeare drámájából, hiszen a két fiatal férfi annyira jellegtelen, hogy igazat adhatunk Théseusnak: végülis mindegy, hogy kihez megy Hermia. Ráadásul ott van egész zavaros históriájuk az erdőben, és a parancsra történő esküvő. Ki lehetne játszani azt a lehetőséget, emire Németh Antal csak utaltat a darab végén a hirtelen párcserével. Az igazi különbség a két rendező közt a szinpadraállításban mutatkozik. Hevesi 1921-es előadása azt az 1909-es diszletezést követi, melyet Kéméndy Jenő tervezett. A. szinpadon vén erdő fái láthatók, melyek törzse, megtekeredett ágai manókhoz hasonlítanak. Hevesi ugyanúgy erdővé alakitja át a színpadot, mint Reinhardt, de a német rendező fiatal fái mellett ódon mesehangulatot áraszt a budapesti diszlet. A diszletezésnek megfelelően tagolja a drámát. Az első felvonásban Théseus két szine található, a második felvonásban az erdője-