Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 16. (Budapest, 1985)

Székely György: Vesztes harc a Nemzeti Színházért /Az 1863-as petíció/

a pesti egyetemre az Összehasonlító nyelvtörténet magántanárá­nak, hogy azután 1865-ben a német nyelv és irodalom rendes ta­nára legyen. Rózsaági Antaloknál alakult ki Pest első irodal­mi szalonja, ahol Deák Perenc, Jókai Mór, Kemény Zsigmond, Eötvös József, Toldy Perenc mellett Egressy Gábor, Reményi Ede, Tóth Kálmán is megfordult; az ő estélyükön ismerkedett meg a Pestre látogató id. Dumas a magyar iróvilággal. Szini Károly, - amellett, hogy Táncsics Mihály köréhez tartozott-, A magyar nép dalai és dallamai cimen jelentette meg a 19» szá­zad egyik legjelentékenyebb népdalgyűjtemény ét. Ezúttal mellőz­hető Vajda János irói pályafutásának és magyar irodalmi jelen­tőségének méltatása, hiszen mind szemléleti, mind stiliszti­kai szempontból előfutára és csillaga lett legjelentősebb huszadik századi irodalmi törekvéseinknek, annak ellenere, vagy éppen azért, mert oly élesen szemben állt a Gyulai által képviselt korabeli szellemmel és irányzatokkal. Vértesi Ar­noldot Arany János Jókai után a legkitűnőbben mesélő magyar irónak tartotta, ma pedig a századvégi realista irodalom e­gyik úttörőjének ismerik el. A "fiatalok" sem voltak teljesen jelentéktelenek. Bajza Jenő /a Zách Felicián irója, egyébként Bajza József fia/ Goethe Werther ét fordította le. Almási Balogh Tihamér későbbi éveiben renszeresen alkotó, ha nem is magas színvonalú, dráma­és népszinmüiró lett. Beniczky Emil már 1859 óta résztvett az egyetem forradalmi mozgalmaiban és Táncsics vonzásába került; Csukássi /Hechtl/ József a Budapesti Hirlap alapitója, tulaj­donosa-kiadója és szerkesztője lett. Jósika Kálmán rendszeres szinházi kapcsolatai már ekkor is érvényesülnek; Rákóczi Júlia cimü tragédiáját vallási-politikai okokból nem engedik bemu­tatni 1862-ben. ifj. Kun Pál összehasonlító nyelvészként ju­tott el a tudományos akadémiai tagságig. Németh Jánost a ma­gyar művészeti élet mint Szentirmay Elemért, a népszínművek és népdalok híres zeneszerzőjét ismerte meg. Báró Pongrátz Emilt, aki született főrendiházi tag volt, s először Jénában és Heidelbergben bölcsészetet, majd Pesten és Bécsben jogi tanulmányokat folyatott, ekkoriban publicisztikai tevékenysé­géről ismerték. Reviczky Szevér, jogász-közgazdász, - ekkori-

Next

/
Oldalképek
Tartalom