Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 16. (Budapest, 1985)

Rajnai Edit: A budapesti Magyar Színház első tíz éve /1897-1907/

nak színházépítési célokra. A telek kiválasztásába és a szinhaz létrehozására irányuló törekvésekbe ekkor kapcsolódik be Budapest főváros tanácsa. A törvényhatóság szintén érzékeli a főváros és különösen Budapest Nagykörúton kivül eső területeinek szinházi ellátatlanságát, s igyekszik pártolni az ötletet, legalábbis a megfelelő terület megtalálását illetőleg. Igy a középitési bizottmány döntése után megbizza Lechner Lajos középitési igazgatót alkalmas terület kiválasztásával. Lechner javaslatai közbülső megoldást tartalmaznak és könnyen zsákutcába juttathatnák a vállalkozást. Az ingyentelek adományozása alól felmentették ugyan a várost, de három magánterület kijelölésével a tényleges segitséget is megvonták Rákosi Sziditől. A javasolt telkek szintén a külső kör vonalába esnek. Kettő egymás mellett fekszik a Főherceg Sándor tér /Gutenberg tér/, Mária utca és Rökk Szilárd utca /Somogyi Béla utca/ által határolt, illetve az e mellett fekvő terület, valamint az Izabella, Wesselényi és Szövetség utcák körülvette 349.55 négyszögöl alapterületű, trapéz alakú kis tér, az Erzsébetváros szivében. A város azonban nem hajlandó kisajátítani és Rákosi Szidinek adományozni a szóban forgó még beépítetlen magánterületeket. Egyelőre megmarad az elvi támogatás mellett, de anyagi segitséget nem nyújt. 1895. november 11-én a művésznő újabb kérelemmel fordul a törvényhatósághoz. Az üllői út, a Ludoviceum utca /Korányi Sándor utca/ és a Füvészkert által határolt földdarab átengedését kérte, amelyet viszont a kultuszminiszter igényelt klinikai célokra. Igy a tanács semmiképpen sem bocsáthatja rendelkezésére, akkor sem, ha a kultuszminisztériumnak sem adja át. Ezzel szemben azonban felhatalmazást kér a főváros közgyűlésétől a VII. kerület területén a szinhaz számára alkalmas telek kijelölésére. A, főváros közgyűlése 1895» december 11-én született határozatában kimondta, hogy egy magyar nyelvű színháznak a VII. kerületben, vagy a VIII. kerületnek a VII. kerülethez közel eső külső részén leendő létesítését szükségesnek tartja, s ehhez képest utasítja a tanácsot, hogy egy, a kérdéses célokra alkalmas teleknek a jelzett környéken leendő kijelölése és a színháznak mily módon való létesítése iránt mielőbb tegyen előter-