Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 16. (Budapest, 1985)

Rajnai Edit: A budapesti Magyar Színház első tíz éve /1897-1907/

nokréteg számbeli gyarapodása, közel húsz év alatt a két városrészben 4.4, illetve 5«6-szeresére duzzad az ehhez a foglalkozáshoz tartozók létszáma. Az idetartozó, ez alatt az idő alatt betelepülő társadalmi csoport már a főváros újonnan létrejött igazgatási és gazdasági szervezeteihez kapcsolódik. Ugyanilyen ugrásszerű növekedés tapasztalható az értelmiségi foglalkozásúak, tanitók, orvosok, gyógyszerészek körében is. Számuk 170-ről 729-re, azaz 4«2-szeresére nő a Terézvárosban, 191-ről 656-ra, 3.4-szeresére az 1881.évi létszámnak az Erzsébetvárosban. Az önálló egzisztenciával rendelkező kereskedő-réteg elsősorban a Terézvárost érzi otthonának, számának gyarapodása ebben a kerületben lépést tart a választójogosultak létszámának növekedésével /2.4/, mig az Erzsébetvárosban jóval elmarad ettől /1.5/. A kézműiparos szakmák kispolgári elemei szintén szép számmal telepednek meg a két városrészben, 1881 és 1899 között a kismühellyel rendelkező iparosok aránya a főváros VI. és VII. kerületében 2.6, illetve 2.6-szeresére emelkedik. A Magyar Szinhaz alapításánál felmerülő másik fontos szempont, a társadalom egyes rétegeinek térbeli elhelyezkedése, s az alapitási elképzelésben kijelölt müveit iparosés kereskedőrétegnek, valamint hivatalnoki karnak területi bemérése a lehetőségekhez mérten pontosnak bizonyul. A szinhaz által követendő müsorpolitika meghatározásánál a szinhaz alapitói ahhoz a helyzethez kivannak alkalmazkodni, amely a korabeli társadalmi struktúrára ráépülhet, amelyet a többségben levő rétegek izlése és igénye diktálhat. "Színházunk egész berendezése a csendesebb színpadot igénylő eleven énekes vígjátékokra, játszi operettekre, és a szenzácziós modern drámákra utal bennünket." - olvasható az 1897« évi, • • • /8/ szinháznyitási engedélyért folyamodó kérvényben. A koncepcióban kijelölt három müsorréteg közül az operettnek és a zenés bohózatnak van a legnagyobb lehetősége arra, hogy a színház állandó müsorelemévé váljon. A, Népszínház, amelynek műsorát a kezdeti, alapításkor kitűzött népszínmű-program helyett akkor már leginkább az operett tölti ki, nem tudja kielégíteni a városrész operettközönségének igényeit.