Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 16. (Budapest, 1985)

Rajnai Edit: A budapesti Magyar Színház első tíz éve /1897-1907/

"Minden terv pedig azon alapszik, hogy a könnyű operettekre a népszínházban szezon idején több közönség van, mint amenynyi elfér." - regisztrálja a helyzetet a "Magyarország" cimű napilap, 1896-ban./

9

/ Emellett 1897 elején /úgy tűnik, Porzsolt Kálmán, a Népszínház új igazgatója vissza kivan térni a népszínművekhez./

10

/ A Vigszinház műsora ekkor kizárólag prózai darabokból áll, az első "énekes vigjáték" megjelölésű mü 1900. június 16-án bukkan csak fel. /Millöcker: Három pár cipő/

/

11

/ A Magyar Szinhaz zenés műsorára igy a Vigszinház egyelőre nem jelent veszélyt, annál inkább nem, mert a polgári vígjátékokat játszó Lipót körúti szinhaz kivül esik a Magyar Szinhaz tervezett hatósugarán, a Teréz-, Erzsébet- és Józsefvárosokon. A Nemzeti Szinhaz műsorát szintén nem érinti a Magyar Szinhaz programja, amennyiben ez utóbbi kizárja műsorából a klasszi kus drámát, érvényesítve azt, a korban általánosnak mondható felfogást, hogy a nemzet színházának a drámairodalom klasszikus értékeit kell közönségével megismertetnie. Az Operaház a társadalom elit színháza, a magasbb műveltségű zeneértő közönséget van hivatva szolgálni. Emellett és a két állami intézménnyel szemben ez a Magyar Szinhaz alapitóinak legnyomósabb érve, helyáraik olyan magasak, hogy az alacsony jövedelmű kispolgári rétegek rendszeresen nem látogathatják előadásaikat. S ha a két szinhaz heti 3-3 estén a Várszínházban féláron játszik is, Buda távol esik a főváros emiitett kerületeitől, a Teréz-, Erzsébet-, és Józsefváros lakosságát a korabeli közlekedési viszonyok mellett nem vonzzák a Várban tartott előadások. A két zenés müsorréteg realitásával szemben azonban a "szenzációs modern drámák" - fordulattal megfogalmazott harmadik müsorréteg ingatag alapokon áll. A. megfogalmazás mögött rejlő tartalom, a későbbiekben bemutatott darabokból Ítélve elsősorban a századvég német naturalista drámáit jelenti. A modern dráma beemelése a kispolgári közönségre alapozó színház műsorába már nem a színházi intézményrendszerben való hely pontatlan megítélésére mutat, hanem a közönségigény egy mozzanatban helytelen felismerésére. A, Magyar Színház modern drámai előadásainak életképességéhez más közönség kell, ma-