Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 14-15. (Budapest, 1984)

Vlagyimir Kirson: Kenyér /fordította: Nemes G. Zsuzsanna/

/Loktyev/: Olga: Gyedov : Loktyev: Rajevszkij: Loktyev: Rajevszkij: Loktyev: Rajevszkij: Loktyev: Rajevszkij : Zotova: Gyedov: Loktyev: Rajevszkij: kell a fedélzeti szerelvényeket. Erős szélre számithatunk. Szóval a munkások várhatnak? Elüldögélnek majd kenyér nélkül, amig maguk itt a vitorláikkal bajlódnak? Nincs itt miről beszélni! A hatalom megköveteli, mi pedig teljesitjük. Holnap falugyűlés - és punktum. Ahogy tetszik. Csak éppen magunk alatt vágjuk a fát, elvtársak. Elavult tempójú életet élsz, Loktyev elvtárs. Nem illik hozzánk, hogy féljünk a harctól. Ugyanakkor nem árt, ha megerősítjük magunkat. Rohamra indulunk. A párt harsonája harcba hiv. Én mégis összeszedném néhányszor a szegénynépet. Elbeszélgetnénk a középparasztokkal. A kulák is mozgósitja majd a maga: erőit. Nem jól taktikázol, Loktyev. Látszik, nem voltál a fronton. De, bizony öt évig verekedtem. Nem tanultad meg. Az ellenfélre váratlanul kell lecsapni. Még otthon ül, még a fejebubját vakarja, mi meg - őrjárat, rajtaütés. Hirtelen megjelentünk - és helyből - üsd, vágd, ne tudjon felocsúdni... Az igazak álmát alussza majd még a te kulákod. Puha-pihe dunyhaján szundikál éppen, amikor mi meghúzzuk a harangot. Falugyűlés, begyűjtés. Meg akarna mukkanni a kulák, de nálunk már minden rendben, előkészítve, elintézve... Tehát holnap reggel nyolckor. (Feláll) (Loktyevhoz ) Ez ám a legény ! Végrehajtva. A holnapi viszontlátásra, csak... Viszlát. Ne keseredj el attól, hogy egy kicsit leteremtettelek, jobban dolgozol majd.