Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 14-15. (Budapest, 1984)

Vlagyimir Kirson: Kenyér /fordította: Nemes G. Zsuzsanna/

/Kvaszov/: Rajevszkij: Kvaszov: tattuk az államnak... Hogy is volna több? A kulák oknál tán nincs elrejtve? Minden lehetséges. Kopognak az ablakon Rajevszkij: Kvaszov: (felugrik) Megjöttek. (Pasának) Nyiss ki. Pása megy ajtót nyitni. Bejönnek Gyedov, Loktyev és Zotova Gyedov: Loktyev: Zotova: Raj evszkij íme, a teljes falutanács. Hiánytalan a választék. (Kezet fog Raj evszkij jal) (Rajevszkijhoz) Zotova vagyok, a komszomol szervezet titkára. (Kezet fognak) Lássunk neki, elvtársak. (Észreveszi Loktyev Olgára vetett fürkésző pillantását) Sz Belozerova elvtársnő, a körzeti újságtól. Olga, légy sziv

es. Mindannyian helyet foglalnak az asztal körül. Gyedov jelt ad Kvaszovnak, aki Pasával együtt feláll és kimennek a szobából Nos, elvtársak, dologra. Ti a gabonabeszolgáltatásnál huszonegyezer pudot teljesitettetek. Huszonkétezer egyszázat. Nagyszerű. Az a feladatunk, hogy még hétezer pudot összeszedjünk a faluban a fölöslegből. Hétezret? Hétezret el lohet vinni. Csak a kulákok felvásároltak vagy harmincezret, (figyelmeztető hangsúllyal) Zotova! Na, húszat. Húszat?! Na jó, de tizenötöt mindenesetre felvásároltak. Gyedov: Rajevszkij Gyedov: Zotova: Loktyev: Zotova: Loktyev: Zotova: