Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 14-15. (Budapest, 1984)

Nemes G. Zsuzsanna: Adalékok a klasszikus szovjet dramaturgia kialakulásához

helyenként megegyeznek, helyenként pedig ellentmondanak Jarovaja fejlődéstendenciájának* A dráma első variánsaiban a szerelem és a kötelesség ütközéséből fakadt a tanítónő tragédiája, a végső szinpadi változatban már az érzelmi és eszmei elkötelezettség belső harcának vagyunk tanúi, igy tükrözi a személyes konfliktus a kor, a valós történelmi háttér reális konfliktusát: kommunisták és fehérgárdisták osztályellentétét. Trenyov müvében sajátosan ötvöződik az elbeszélő-történelmi dramaturgia epizodikus szerkesztése a finom, drámai lélekrajzból és markánsan karakterizáló humorból egyaránt építkező pszichológiai drámatipussal. Költőből érett novellistává, drámai erejű kisregények szerzőjévé Borisz Lavrenyov. Epikája telitve a Jöttfaji kereteket szétfeszítő drámaisággal, hőseinek fejlődési ive mind lélektanilag, mind eszmeileg részletesen motivált, körüljárha— tóan egységes. A szinpadi szerzőként is jelentkező Lavrenyov első müve az Októberi Porradalom tizedik évfordulóját méltóképpen ünneplő dráma, a Leszámolás (Eazlom). A történelmi események elvonatkoztatása, idő- és térbeli át transzponál ás a, művészi általános it ás a és kivetítése - vagyis a történelmi tények anyagszerű kezelése - először megy végbe a szovjet dramaturgiában* A cselekmény és a háttér shakespeare-ízálása az irő számára csak kezdő lépés. A cselekmény barokkos sokszál

uságát - egyszerre három-négy vonalat tart kézben - hangulatilag és érzelmileg átgondolt, kifejezésgazdag, fölösleges díszítőelemektől mentes dialógusokban oldja fel Lavrenyov. A hősökben végbemenő pszichológiai történések, a jelenetek egymásraépülése és a cselekmény váltakozó helyszínei - hol a Berazenyevlakás, hol meg a "Hajnal "cirkáló fedélzete - kontrapunk tos an szerkesztett harmóniába olvadnak. Újszerű a lavrenyovi hősábrázolás is, és először jelenik meg a forradalom előtti orosz értelmiség pozitiv képviselője a drámában. A sorhajó legénységét konkrét szituációkban, hajlékony nyelvi eszközök segítségével, tipizált egyéniségek bemutatásával, ám ugyanakkor egységes szociális csoportként ál-