Nyerges László szerk.: Színháztudományi Szemle 13. (Budapest, 1984)

Elena Sala di Felice: Metastasio: a költészet és az előadás (Fordította: Ordasi Zsuzsa)

nak pontos, egyértelmű jeleit. Gravina tragédiáinak proló­gusában ^ a megszemólyesitett tragédia vádolja a szinházat rendetlensége miatt, mert ott a vers a mesterembereket és a zenészeket szolgálja, s mert azt, ami természeténél fogva királynő, rabszolganővé fokozták le # Hasonlóképpen vádol Muratori is a Delia Perfetta Poesia italiana /A tökéletes o­lasz költészetről/ cimü traktátusában az igaz elvek megsér­tése miatt: "semmi nem nyilvánvalóbb annál, minthogy ma a költészet engedelmeskedik a zenének és nem ő parancsolja. Még a színházon kivül előírják a költőnek a szereplők számát és milyenségét, hogy megfeleljen a zenészek számának és mi­lyenségének. Megkívánják, hogy a zenemester kedve szerint komponáljon, változtasson, hozzátegyen vagy elhagyjon áriá­kat és recitativókat. Sőt, minden színész igényt tart arra, hogy irányithassa a költőt és hogy a saját elképzelései sze­rint kérje a verseket. Sőt, jól kell felosztani a dráma sze­repeit és geometrikusán szétosztani a verseket, hogy a sze­replők ne panaszkodhassanak, hogy az ő szerepük kisebb vagy kevésbé fontos, mint a többieké. Tehát, a költők kénytelenek a drámát a zene igényei szerint irni, s nem úgy, ahogy a mű­vészet és a tárgy követelné." ^ Még az énekesek is végeznek némi utólagos változtatást, elferdítik a verset, hogy ne is lehessen érteni. Végül Muratori - a társadalmi etikett alapján - határozott és ke­mény Ítéletet mond: szerinte a modern zene a hallgatók lel­két nem energikus erényekre ós a szenvedélyek megtisztulásá­ra vezeti, hanem "féktelen elpuhult ságra". "Mindenki tudja és érzi, hogy milyen indulatot vált ki benne, ha a színház­ban tehetséges zenészeket hall. Az énekük mindig bizonyos lagymatagságot és édeskés izt lehel, ami valójában arra jó, hogy a nép hitvány és alantas érzésekben merüljön el, hiszen a hangok édeskés epekedósét issza be és a leghitványabb szen­vedélyeket látja, amit nem is egységes melódia kisér, s igy minden oldalról elpuhultságot áraszt és megrontja a szinhá­zat." /n/ Muratori félt az olyan előadási műfaj társadalomra káros

Next

/
Oldalképek
Tartalom