Nyerges László szerk.: Színháztudományi Szemle 13. (Budapest, 1984)

Amedeo Di Francesco: Metastasio heroikus drámáinak fordításai a XVIII. századi magyar irodalomban (Fordította: Ordasi Zsuzsa)

Metastasio: ...Tu di tua mano Con l'offerta mi sproni; Ei mi raffrena co'benefizi suoi /...Kezed felkínálásával ösztönzői, Ő jótéteményeivel fékez./ Cod. Bartakovics: In me spe tori exstimulas: lile beneficiis ooercet suis. /A házasság reményével bujtogatsz, ő jótéteményeivel zaboláz./ Gyulafehérvári névtelen: Te gyürüt váltva noszogatsz Titusnak fejére; Titus temérdek jó téteményeivel zabolázza tőrőkedésimet koronás fejére. Illei: Te a házasságnak reménységével biztatsz; Titus tapasztaltt jó tételeivel zaboláz. Meg kell jegyeznünk, hogy a latin forditás meglehetősen hü az eredetihez, bár ez nincs mindig igy* A névtelen fordításban viszont, szembetűnő a megnyújtás, amit a cikornyás s ágra /szinte megkétszerezi az eredeti mondatot/ és a népieskedő hang /pl. a zaboláz igét használja, ami semmiképpen nem aulikus/ alkalmazására való törekvés indokol; hosszan elidőzik a tekintély támadhatatlanságán is /Titus koronás fej/

: nem annyira jócselekedetei, mint koronás feje akadályozzák Sestot abban, hogy Tito ellen cselekedjék. Mindezek az elemek, amelyeket már az Attilio Regolo fordításában is kiemeltünk, ha nem is engednek biztonsággal állítani, hogy a két forditás ugyanannak az embernek a müve, közös ideológiai alapot bizonyítanak. Illei változata, viszont, nagyobb művészi igényt mutat, ami a Metastasio-szöveghez való erősebb kötődésben jelentkezik, bár elfogadhatónak tűnik az a megállapítás, hogy nem olaszból fordított. Illei átültetését a latin és a név-