Nyerges László szerk.: Színháztudományi Szemle 13. (Budapest, 1984)

Amedeo Di Francesco: Metastasio heroikus drámáinak fordításai a XVIII. századi magyar irodalomban (Fordította: Ordasi Zsuzsa)

A magyar fordításban: "Tudod, hogy valamint a Nép, ugy a Tanát

s is a méltóságot a markába, mint az őlő a prédát körmében tartya: innen a versengés, mint patak a forrásból árad azért amit a Nép kéván gátot vet a tanáts, s viszont a Tanátsnak ellen áll a Nép." A hasonlatok, a mindennapi tapasztalatból vett példák természetesen életesebbé és színesebbé teszik az áttetszobb olasz szöveget, de nyilvánvaló, hogy jelentősen csökkentik a Metastasio-szöveg általános összhatását, s túlságosan banális népieskedő modort kölcsönöznek neki. tízzel, természetesen, nincs szándékunkban elvitatni a jellegzetes és élő, szinte mindig szabatos népieskedő nyelv érdemeit, csupán azt szeret.nénk megjegyezni, hogy igen idegen a Metastasio-szereplők szájából, akik köztudomásúan mindig mértékletes és kimért magatartást vesznek fel, vagy annak felvételére rendeltettek. A magyar szövegben viszont a kevéssé indokolt nehézkességre törekedtek: a nyelvezet, bár kétségtelenül közelebb áll az olvasóhoz vagy a módosított drámák előadásain részt vevő magyar közönséghez, retorikusán duzzasztott és metaforákban gazdag terjengős stilusú, s Így megfojtja a Metastasio-recitativók elevenségét. Másik megjegyzésünk - az eredeti szöveg megnyújtása tendenciájának körében maradva - a nemesség felsőbbrendűségének motivumára vonatkozik. Az I. felvonás 7. jelenetében, ahol Regolo alakja uralkodó, igy kezdődik a szereplő - olaszul is egyik leghosszabb monológja: "Quest! barbari, o padri..." /Óh, atyák, ezek a barbárok.../, s ugyanez a magyar értelmezésben: "Ezek, oh Romának elei, ezek a megvetett Foenicziai kormos parasztok...". Ugy gondolom, hogy nagyon fontos ez a mondat a forditó "társadalmi világnézete" szempontjából. Itt, de másutt is, távoltartás figyelhető meg a parasztok lekezelő módon alsóbbrendünek tartott osztályával szemben. Láthattuk: az olasz szöveg barbárjai-ból megvetendő és mocs kos parasztok lesznek. A megvetés csak a magyar szövegben jelentkezik, mert Metastasio ezzel a kifejezéssel csupán a nem-római népet illette. Ebből is, mint az iskolai előadáso-