Nyerges László szerk.: Színháztudományi Szemle 13. (Budapest, 1984)

Amedeo Di Francesco: Metastasio heroikus drámáinak fordításai a XVIII. századi magyar irodalomban (Fordította: Ordasi Zsuzsa)

menyeivel egyedül az utóbbiak bizonyítják kifejezően a nyelv és az irodalmi izlés fejlődését Magyarországon a Metastasio­-hatás eme időszakában. Nem kétséges, hogy a Pol. Hung.2789. Attilio Regolo és Clemenza dl Tito fordításait, valamint Illei János Glmenza di Tito fordítását és végül Kreskay Imre Temistocle­ját /1784/ lényegileg hasonló kulturális igény és az olasz költő művészetének más-más értelmezési és értési módja hozta létre. Ezeket a drámákat önállóan, de komparativ módon is elemezzük. Ez a fórum lehetőséget ad arra, hogy e­gyütt bemutassuk a magyar olvasónak ezeket az iskola-drama­turgia számára értékes és különösen az általános polgári ne­velés céljaira alkalmas darabokat. Még Kreskay sem tér el lé­nyegesen ettől az oktató célzattól, pedig ő - a többi fordí­tóhoz képest - finomabb érzékenységet mutat a forditás művé­szetének költői hatása iránt és állhatatosabb elkötelezettsé­get a felvilágosodás tanai iránt. Nem is lehetett másképpen, ha még 1790-ben is - mi is választóvonalnak tekintjük ezt a dátumot Metastasio művészete megértésének két módja között ­egybeesett a "morális szinház" a "hazafias" szinházzal a vi­rágzó magyar dramaturgiában; a dramaturgiára bizták a "töké­letes magyar ember" szellemi formálását. Az iskoladráma funkciójának kiterjesztéséről, vagy inkább igazi felülmúlá­sáról beszélhetünk tehát. Akárhogyan légyen is, nem hagyhat­juk figyelmen kivül azt a tényt, hogy ebben a másfajta ideo­lógiai környezetben és folytonos átalakulásban úgy tekintet­tek Metastasiora - más nagy kortárs szerzőkre is -, mint ta­nulmányozandó és ajánlandó modellre; a magyar szinmüirás nem is feledkezett meg róla egészen a XIX. század első évtizedéig. Késedelmek és előlegezések között, Paludi hirnöki érzékeny­ségétől az iskoladráma tartózkodó bonyolultságáig, a felvilá­gosodás irányába ható lassú de fokozatos fejlődéstől Csokonai,. Döme és Kazinczy újraértelmezéséig, Metastasio művészete ­stílusával, etikájával és költészetével - sok éven át nagy hatást gyakorolt Magyarországon egy olyan században, amelynek az az érdeme, hogy olyan kultúrát hozott létre, amely egyre összehangoltabb és harmonikusabb volt az Európa más részein is népszerű művészi elvekkel és irányzat okkal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom