Nyerges László szerk.: Színháztudományi Szemle 13. (Budapest, 1984)

Elena Sala di Felice: Metastasio: a költészet és az előadás (Fordította: Ordasi Zsuzsa)

költő barátja volt, s mert kultúraszervezői szerepe tekintélyt kölcsönöz neki és végül, mert igen mély és teljes az egybehangzás a kritikai tanulmány és a költő megjegyzései között. "Az első dolog, amit jól meg kell gondolni, a tárgy minősége vagy a libretto kiválasztása. Ez sokkal fontosabb, mint gondolnák. A librettóból meg lehet állapítani, hogy jó vagy rossz-e a dráma. Ez az épület alapja; vászon, amire felrajzolja a költő a képet, amit majd a zenemesternek kell kiszíneznie. A költő irányítja a táncosokat, a szinpadi munkásokat, a festőket, azokat, akik az öltözetről gondoskodnak; ő fogja össze a dráma egészét és azokról a részletekről is rendelkezik, melyeknek szinpadi megjelenítése már nem lehet feledata/

33

/ JEGYZETEK 1. Levél Francesco di Chastellux lovaghoz. 1766. január 29. Tutte le opere di Pietro Metastasio

. szerk. B

# Bruneiii. Milano, 1943-54« 5 kötet. A továbbiakban is erre a műre fogunk hivatkozni. 2. Levél Saverio Mattei-nek. 1775. június 22. V. kötet, 346. 3. Levél Mattia Verazi-nak. 1778. szeptember 3. V. kötet, 526. 4. Andrea PERRUCCI: Dell*

arte rappresentativa premeditata ed all* improwiso /1699/. szerk. A.G. Bragaglia, Firenze, Sansoni, 1961. 74-75. 5. ugyanott, 132. 6. ugyanott, 92. 7. Pier Jacope MARTELLO: Deila tragédia antica e moderaa /1714 és 1715/. Scritti critici e satirici

. szerk. Hannibal S. Noce. Bari, Laterza, 1962. 278-79. 8. ugyanott, 277. 9. Glan Vincenzo GRAVINA: Tragédie Cinque. Opère italjane Nápoly, Raimondi, 1757. 119.