Nyerges László szerk.: Színháztudományi Szemle 13. (Budapest, 1984)

Elena Sala di Felice: Metastasio: a költészet és az előadás (Fordította: Ordasi Zsuzsa)

10. Ludovico Antonio MURATORI: Deila Perfetta Poesia Italiana

. /1706/', Milano, Tipográfia del Glassici Italian!. 1821. III. kötet, 58. 11# ugyanott, 53« 12. Pier Jacopo MARTELLO, idézett mü, 275. 13. Jean-Jacque ROUBINE: La stratégie des larmes

. Littérature. n.9. 1973. 56-73. 14. Saverio Mattei-hez irt levélben 15. Jean-Jacque ROUBINE idézi emiitett müvében, 63. 16. Hyppolite-Jules Pilet de LA MESNARD 1ÈRE: La Poétique /1640/, Genf, Slatkine Reprints, 1972. 425-26.; 431.; Szerintem La Mesnardiere traktátusa nagyon fontos szerepet játszik Metastasio kulturális fejlődésében. A költő, viszont, soha nem hivatkozott rá, pedig élesen vitatkozik Arisztotelész más francia kommentátoraival. Viszont idézi a traktátusból D'Aubignac, Bouhours, Dac 1er és Scudéry irók, akiknek munkáit bizonyára szintén Gravina adta a tragédiáiról pályára készülő tanítványa kezébe. Metastasio hosszasan foglalkozott patetikus témákkal, s különösen a katarzissal, amit a pitié és az admira

11on-ra alapoz, s nem a crainte - pitié ortodox kettősére; ezek alapján arra a következtetésre jutottam, hogy Metastasio nemcsak olvasta La Mesnardiere müvét, hanem az hatással is volt rá. Ami a szöveg és a színpad kapcsolatát illeti, amivel tanulmányunkban foglalkozunk, hasonló álláspontjukat ki kell emelnünk, ami nem tulajdonitható a véletlen müvének. A szcenográfiára vonatkozóan lásd Poétique 410. és 411.; Metastasio az Estratto dell*arte poetica di Aristotile e considerazioni su la medesima /1773/ /Kivonat Arisztotelész poétikájából és megjegyzések a sajátomra/ cimü müvében száll vitába D'Aubignac véleményével, aki tagadja /

Pratique du Theatre

. 1657/ a szerzői utasítások helyességét.; továbbá Dacier: Remarques

.6.

fej. Poétique d*Aristote...avec des Remarques Critiques sur tout l'Ouvrage par M. Dacier Amszterdam, Gallet, 1962.