Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 12. (Budapest, 1983)

Csapláros István: Az ember tragédiája a poznani egyetemi színpadon (1965)

gárok félelmét kifejező bevezető sorok /1382-1386/. Kimaradtak a polgároknak a vallásra vonatkozó s a néző számára nehezen érthető kérdéseik házaikba való elzárkózásuk /1472-1478/. Ádám és a pátriárka dialógusa is megrövidült /1531-1534/, és a néző számára nehézséget okozható szentháromságtanban lévő különbségek emlegetése /1540-1568/, valamint az agg eretnek és a barát éleshangu vitája. Elhagyták a pátriárkának az eretnekeket máglyára küldő szavai után az agg eretnek válaszát /1572-1580/. Az eretnekek és a barátok kórusa után Lucifer még cinikusan megkérdezi Ádámot, miért borzad. Ezután logikusan ujabb húzásnak kellett következnie, ha már előbb elhagyták a szentháromságtannal kapcsolatos elvi nézetei térést /1585-1816/. Kihagyták a másik középkori konfliktust is, amely az apáca Éva és Tankréd lovag találkozásából fakadt. Elhagyták Ádámnak Évához való közeledésekor megjelent csontváz és boszorkányok figyelmeztető szavait egészen Lucifernek a tanulságot levonó szavaiig /1820-1851/. E szinben igy elmosódtak a középkori egyház, és lovagvilág eltérő nézeteiből, elveiből fakadó konfliktusok. Igy azután aligha lehetett megérteni a kiábrándult Ádámnak uj célkitűzését. "Mozogjon a világ, amint akar, Kerekeit többé nem igazi

torn, ...kifáradtam, - pihenni akarok. - " Az első prágai szin bemutatása sem volt sokkal szerencsésebb. Kimaradtak - talán nem is kár - Rudolf császár töprengései a kísérleteivel kapcsolatosan elkövetett hibán /1896-1912/, viszont megmaradt a korabeli feudális viszonyokra jellemző uralkodói figyelmeztetés Keplerhez a szentegyház tiszteletéről. Kihúzták a harmadik és negyedik udvaroncnak a tudóst gúnyoló kevésbé fontos szavait /1932-1941/. Szerencsére megmaradtak a Kepler tragikus sorsát jelző részletek: az időjóslás megrendelése, amivel az igazi tudós elárulja, eladja saját magát. Megmaradt Kepler és felesége konfliktusát bemutató nagy jelenet. Viszont Ádámnak merengésében elmondott gondolatait már kettévágták /2077-2095/. A következő színbe való átmenetet előkészítő részek szerencsésen megmaradtak. A párisi szinből csak Eva második inkarnációja, "a rongyos, felgerjedt pórnő" jelenete maradt ki, különben az egész szin teljes terjedelmében kerülhetett bemutatásra. A francia forradalomból adódó nagy tanulság levonása: a második prágai szin teljesen elmaradt, az alapul használt lengyelnyelvű Tragédia-forditás húzásai alapján. Nagyon sok húzáson ment keresztül a londoni szin. A bevezető részek