Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 12. (Budapest, 1983)

Csapláros István: Az ember tragédiája a poznani egyetemi színpadon (1965)

sértetlenül megmaradtak. Viszont elhagyták az ibolyát áruló kisleány, valamint az ékszerárus és az ajándékra vágyó polgárleányok szavait /26772697/. A társadalmi tabló fontos alakjai megmenekültek a húzástól: megmaradt az első munkás je lenét, a koldusok, mesterlegények és katonák jelenetei. Kimaradt a kéjhölgy jelenete /2743-2757/ Lucifer megjegyzéseivel együtt. A zenészek jelenete is szerepelt, de itt is elhagyták Lucifer filozofál gátasának folytatását /2766-2779/. Kimaradt Ádám lelkesedése is a templomból kijövő Éva iránt /2792-2809/, valamint Lucifer bátoritása, hogy közeledjen Évához /2811-12814/. Az élemedett Ádám e nélkül is közeledett és el is utasították. Meghagyták a tanulók jelenetét, valamint a gyárosok párbeszédét is. Kihúzták a cigányasszony kőzve ti tő szerepének kezdetét /2898-2929/, de az Éva anyjánál való intervenciót meg kellett tartani. Érthetetlenül kihúzták Ádám és Éva találkozóját, párbeszédét, Lucifer ékszer ajándékozását /2984-2999/. Viszont megmaradt az elitélt munkásnak a vesztőhelyre való kisérése, munkástársainak együttérző szavai. Kihúzták Lovelnek őrültségét tagadó sorait /3026-3030/, viszont a munkások bosszúját emlegető sorok megmaradtak. /E részekben talán szerepet játszott a poznani 1956-os eseményeknek reminiszcenciája is/. Sajnálatos módon elhagyták Ádámnak a Londoni szinben tett tapasztalataiból levont következtetéseket /3033-3077/. Ádám végső tanulságlevonásának fontos részei maradtak meg: "Én társaságot kívánok helyette, Mely véd, nem büntet, buzdit, nem riaszt, Közös erővel összemüködik, Minőt a tudomány eszmél magának, És melynek rendjén értelem virraszt." Lucifernek a kiábrándulást jövendölő szavai elmaradtak /3089-3107/. A londoni szin szereplőinek pusztulását jelképező utolsó jelenet, az élettől való búcsúzás, az életet értelmező, a sirt értékelő kétsoros szöveget rendszeresen megrövidítették éspedig a második sor következetes elhagyásával. A félmondatok igy félértéküekké váltak. A fátyolát, palástját sirba ejtő, de dicsőülten felemelkedő Éva jelenetét teljesen kihúzták /3130-végig/A XII. szint a műsorfüzetben lévő kisérő, magyarázó szöveg "szocialista fal ans z ter"-ne k nevezi. Vajon félreértés-e ez B^azej Kusztelskinek, a bevezető szerzőjének tollából vagy pedig egy keserű visszaemlékezés az 1956-os tragikus poznani eseményekre? Ezek emlékmüve: két hatalmas gránitkereszt, ma is az égnek emelkedik a poznani vasútállomás közelében lévő