Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 12. (Budapest, 1983)

Enyedi Sándor: Magyar nyelvű Tragédia - előadás Bukarestben

délyben terjesztett, haladó szellemű, baloldali sajtóorgánum volt - sorozatban mutatta be olvasóinak Erdély magyar lakta vidékeit, s ezalkalómmal külön oldalon Lássuk Bukarest magyarjait cimmel tudósitott a román fővárosba szakadt magyarok életéről. De idézzük a névtelen krónikást, aki a Tragédia bemutatásának tettét megörökítette: "Egyetlen magyar előadás volt húsvétkor Bukarestben. De ennek rendezői a magasba repültek. Nem hagyták lennebb Madách Imre: ?

Ember tragédiájánál'. A Barascheum szűk szinpadán adták elő a Bukaresti Magyar Műkedvelő Szinpad tagjai a világsikert aratott drámát, a magyar irodalom gyöngyét. Bécsben a legjobb osztrák szinészek és rendezők a 'világ szinházfővárosának' legnagyobb és technikailag legtökéletesebb szinpadán hónapokig készültek elő a magyar 'Faust' előadására és iskolásgyermekként drukkoltak a premier előtt. A bukaresti nemzeti szinház már évek óta tervbe vette az, Ember tragédiájának előadását Goga Octavian harminc évig készült fordításában és még mindig nem mer nekifogni, mert nem tartja elég tökéletesnek színpadának technikáját. És ime Bukarestnek egyik magyar műkedvelő csoportja alig néhány heti próbálgatás után előállt vele egy nem tudom pontosan megjelölni - hányadrendű szinpadon. Ne értsen félre bennünket Kárpáti Géza műkedvelő csoportja. Mi nem kicsinyeljük őket. Mi nem akarjuk kedvüket szegni a merész vállalkozásoktól. Ők erejükhöz képest a legjobbat adták... De mégis, pont az Ember tragédiája. Amelyre oly áhítattal tekintenek a román szinpad nagyjai. És nem mernek avatatlan kézzel hozzányúlni. Hát fatálisán szegényes viszonyaink között nem találtak egyebet a rendkivül gazdag magyar dráma, vígjáték, népszínmű, és operett irodalomban? Hát nincs nekünk egyéb dicsekedni valónk, mint az Ember tragédiája? Hát olyan szegények vagyunk, hogy szárnypróbálgatásoknál már leg javunkat kell kockára vetnünk?" - kérdi az ujságiró, akivel az utókor - mégha felemás előadás is született - nem érthet egyet. Most, a Tragédia szinpadra állításának 100 éves jubileuma alkalmából megértőbbek vagyunk Kárpáti Gézáék kísérletével szemben, különösen ha figyelembe vesszük, hogy azóta sem sikerült létrehozni az első teljes román nyelvű Tragédi a-e 1 őadás t, jóllehet Goga Octavian fordítása valóban kitűnő színvonalú. Első izben ugyancsak 1934-ben jelent meg nyomtatásban, azóta legalább háromszor kiadták, de nagy szinpadra még nem került. Pedig 1934-