Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 12. (Budapest, 1983)
Cenner Mihály: Az ember tragédiája első külföldi előadásainak magyar vonatkozásai
de egy év után - családi hagyományként - ő is a szini pályát választotta. Apja vezette be a szinészi mesterségbe és 1880-ban Hannoverben lépett szinpadra egy vándortársulatnál. 1882-ben a Meiningeni Udvari Szinházhoz szerződött és résztvett a társulat turnéin, s igy eljutott Budapestre is 1888-ban. A következő évben a lübecki Luther Játékokban Luther Mártont személyesitette vendégként, s még ugyanebben az évben a hamburgi Városi Szinházhoz szerződött és Laube Essex cimü drámájának címszerepében debütált. A szinház tagja maradt 1902-ig. Hamburgban a legfoglalkoztatottabb szinészek közé tartozott. Hires szerepei voltak: Teli Vilmos /Schiller/, Moor Károly /Schiller: Haramiák /, Othello, Henschel fuvaros /Hauptmann/, Holofemes /Hebbel: Judith /. Az Eisenberg-féle német szinházi lexikon megjegyzi, hogy általánosan elismert, magas színvonalú művészetéért esett rá a választás, hogy a bécsi zenei és szinházi világkiállítás alkalmából is - csak ugy, mint a hamburgi bemutatón - ő játssza a Tragédiá ban Ádám szerepet. Alexander Otto magyar vonatkozása tehát annyi, hogy unokája volt a Nemzeti Szinház megnyitó előadása festőjének, aki éveken át a Pesti Német-, majd a Pesti Magyar Szinháznál működött, ő maga a meiningeni társulattal járt Budapesten, sőt itt, a fentemii tettek alapján, látta is Az ember tragédiája Paulay-rendezte előadását is. Ádám szerepének eljátszásakor mindössze 31 éves volt. Az egykorú kritikák szerint Otto ur eleinte kissé elfogultan, de az athéni jelenettől kezdve mindinkább natalmasabb erővel játszotta végig nehéz szerepet. Éva szerepét Hamburgban és Bécsben is Agathe Barsescu szinésznő játszotta. Barsescu román katonatiszt leányaként Bukarestben született, 1859. augusztus 28-án, /egyes lexikonok szerint 1861, illetve 1864.szept. 9./. Eltekintve a színésznőknél gyakran előforduló évszám változásoktól, a születés napjának eltérése valószinüleg az ortodox és a római naptár közti különbséggel magyarázható. Apját a román-magyar határ közelében fekvő egyik kisváros helyőrségi parancsnokává nevezték ki, sa kislányt nyolc éves korában a nagyszebeni Orsolya rendi zárdaiskolába Íratták. A román anyanyelvű kislány itt tanul meg anyanyelvi szinten németül, de az erdélyi szász városban természetesen magyar szót is hall. Később neveltetését Bécsben folytatják, ugyancsak az Orsolya rend zárdájában, de amikor apja arról értesül, hogy leánya be akar lépni a rendbe, azonnal hazaviszi. Pályájának alakulásáról többféleképpen irtak. Az egyik verzió szerint otthon
