Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 10. (Budapest, 1983)

Kiss Eszter: Kommunikáció a drámában /Samuel Beckett drámáinak kommunikáció-elméleti megközelítése

".*• hogy ugy tegyek, mintha egyedül volnék e világon, holott tulajdonképpen egyedül én hiányzom

1

** Beokett A dolgozat Beckett müveinek vizsgálatán keresztül as abszurd dráma specifikumának megragadására vállalkozik* Fő kérdése az, hogy milyen világ /világkép/ tárul fel az un* abszurd drámákban? Mit fed az abszurd fogalma? És milyen as abszurd tartalommal adekvát forma, vagyis az abszurd drámának hol a helye a dráma münemén belül? Ezeket a kérdéseket un* kommunikációelméleti megközelítéssel próbáljuk feltárni* Ezzel egyúttal az a célunk hogy arra is választ kapjunk, felhasználnatók-e és eredményre vezetnek-e a kommunikációelmélet módszerei a drámakutatásban? A dolgozat három fejezetből áll* Az első a szűkebb értelemben vett kommunikációelméleti megközelítést tartalmazza* A müvek belső világában föllelhető kommunikáció struktúráját vizsgálja* A második fejezet a megelőző elemzésből leszűrt következtetések alapján a müegész mint jel "üzenetét" próbálja megragadni, vagyis a müvek autonóm struktúráját egy tágabb kontextusba helyezi* A harmadik fejezet pedig az előző kettő /a kommunikációelméleti megközelítés/ alapján drámaelméleti összefüggésekbe emeli a müveket; azt keresi, hogy az előbb leirt elemzési módszer feltárta-e az abszurd dráma elméleti vonatkozásait s viszonyát a dráma müneméhez. "Ahhoz, hogy az irodalomtudomány gondolata egyáltalán elgondolna tónak tűnjék, a nyelvi műalkotást*•• ugy kell felfognunk* mint jelentéskomplexumot, vagyis általánosan mint olyan bonyolult, érzékelhető és dekódolható képződményt, amely elemezhető.••" - mondja 3*J* Schmidt.

1 A dolgozat vizsgálati módszeréhez az ő felfogása adja az elméleti alapott "... az elemzési szinteket már