Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 10. (Budapest, 1983)

Kiss Eszter: Kommunikáció a drámában /Samuel Beckett drámáinak kommunikáció-elméleti megközelítése

A fejfáján van egy tábla, Amely azt hirdetit Egy kutya a konyhában A kolbászt megette, stb.

M Ez az örök visszatérés, ismétlődés az egész dráma szer kezetében megfigyelhető /a 2. felvonás tulajdonképpen az 1. megismétlése; mindkét felvonás ugyanazzal - Estragon visszatérésével - kezdődik/. Ez a szerkezet az időtlenség érzését keltit Vladimir dala az egész dráma nyitott struktúrájának modellje* A drámastruktura, a hármasegység arisztotelészi követelménye az abszurd drámában uj minőséget nyert I cselekvés » látszatcselekvés, idő * időtlenség, hely • meghatározatlanság* A cselekvés devalválódásával kaphat az olyan vegetativ "cselekvés" mint az evés, rangot és kommunikációs értéket /sárgsrépa- és retekevés/. Amikor már másféle cselekvési le hetőség nem marad, a vegetativ, állati funkoiő emelkedik emberi, kommunikációs funkcióvá, példázva ezzel az emberi megnyilatkozásokhoz való ragaszkodást, még akkor is, ha csak a legalsó szint jelenti e megnyilatkozást. Vladimirs "Az apró dolgokban kerülni kell a hanyagságot". Kommunikáció a tárgyak révén A cselekvéssel összefüggésben különös jelentőséget nyernek a tárgyak a kommunikáció során. A tárgyak szerepe megváltozik, nem pusztán a cselekvések eszközei lesznek, hanem önálló kommunikációs tartalmakat nyernek. A tárgyak által lépnek egymással interakcióba a szereplők, tehát összetartozásuk a tárgyak révén nyilvánul meg. Ugyanúgy, ahogy a cselekvéseknél láttuk, itt is egy belső, a valóságos világtól elzárkózó, mégis azzal adekvát kommunikációs rendezerről van szd. Ugyanakkor a tárgyak a látszatkommu-