Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 10. (Budapest, 1983)

Függelék. Színház- és drámatörténeti dokumentumok - Fried István: Adatok Kazinczy Ferenc színházi törekvéseihez

líraiképpen mégie Friedrich Schlegel pesti tartózkodásának volt köze ahhoz, hogy Kazinczy kezébe jutott az Au.W. Schlegel által tulajdonképpen már 1800-ban németre fordított Shakeapeare-mü. Mindent egybevéve s a két prózai változat közelisége, hasonlósága, a változtatások jellege arra ösztönöz, hogy az 1790-es esztendők igyekezetei között tartsuk számon a második változatot, fenntartva azt a lehetőséget, hogy a fogság után kezdett hozzá a második változathoz. Ezt két apró tény látszik támogatni. 1802. december 1 -én azt irja egy levélben Kazinczy, hogy "egészen elrontott"-nak véli a Hamletátdolgozást, 1803« február 27 -én viszont már megemliti, mely munkái vannak "részént" kész, részént "munkában" . Ezek közé tartozik a Hamlet

. Nem valószinü, hogy ily rövid idő alatt valamennyi, ez utóbbi levélben felsorolt tolmácsolás akár csak "munkában" lett volna. Inkább a fogság alatt kidolgozott, megkezdett Írásokról lehet szó. Persze, az sem lehetetlen, hogy a kiadási tervezet az újrafordításra szánt müvekből is tartalmaz néhányat. Mindenesetre legkésőbbi dátumként az 1800-as esztendőket tarthatjuk, legkorábbiként 1793/94-et. A helyzetet bonyolítja, hogy szintén töredékesen egy, szintén Schröderhez kapcsolható Hamlet-forditásról is tudunk. Az Abafi-féle Kazinozy-kiadás második kötetében került köz25 lésre a Hamlet-monológ verses változata . Most nem időzünk el annál a jól ismert ténynél, hogy ez a kiadás mennyire megbízhatatlan, ami a szövegközlést illeti; s annál sem, hogy a maga koráig, de még szinte a mai napig a legteljesebben mutatta-mutatja be a szépiró, azaz a költő-fordító Kazinczyt. Ez a monológ-fordítás nem keltette fel idáig a kutatás érdeklődését, jóllehet Abafi "akadémiai kéziratából közölte. Pontosabban szólva

t a több kéziratos variáns egyikét közölte. A Ka zinc zy-ku tatást általában megnehezíti, hogy egy és ugyanazon eredeti mü vagy forditás több, keltezetlen példányban lelhető föl, olykor az "ősszövegnek" tetsző kézirat