Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 10. (Budapest, 1983)

Nyerges László: Marin Sorescu dramaturgiája

természet kapcsolatát összetartozását, egymásrautaltságot sugalló képekben hangsúlyozza, A születés és halál egymás­sal összekapcsolt mozzanata, valamint a népköltészet vilá­gából meritett elemek - ritusok, ceremóniák, maszkok - ősi egyszerűsége, pátosza és komikuma a drámai helyzetet és a filozófiai vizsgálódást jellemző költői realizmus eredeti megnyilatkozásai. Az ontológiai drámák az emberi létezés fontosságát, értékét hangsúlyoz zák és azokra a korlátokra figyelmeztetnek, melyekkel az abszolút teljességre, a kor­látlan szabadságra törekvő egyénnek számolnia kell. A drámairót élénken foglalkoztatja az emberi létezés problematikája és ez a nagyobb csoport életét, vagy közös­ségi sorsot ábrázoló történelmi drámáiban is megfigyelhető. A különbség az, hogy amig az ontológiai drámákban a szerző figyelme az egyénre magára, annak belső világára irányul, a történelmi drámák alakjai egymással vagy a nagyobb kö­zösséggel való kapcsolatban jelennek meg. Az udvar, illet­ve a szülőfalut őrző asszonyok zárt világa a Hideglelésben , a katonai tábor a Harmadik karób an, sajátos módon ábrázolt közösségek, melyeknek életében és magatartásában általános érvényű, történelmi szükségszerűségek tükröződnek. Ezekben a drámákban Sorescu nem történelmi dokumentu­mokat dolgoz fel, hanem a múltbeli tényekből kiindulva kép­zeletbeli utat tesz visszafelé az időben, hogy felfedezé­seivel a mához szóljon. A kortárs szerző sajátos hazafi­ságot mutat be> nem a kiemelkedő hős személyisége érdek­li, nem használ retorikus hangot, hanem a köznapi ember magatartását, közösségért hozott áldozatát világitja át, s eközben a tragikus pillanatokat humorral, iróniával, a népköltészet kifejezési eszközeivel hozza emberközelbe, teszi a mai közönség számára is átélhetővé.. A Hideglelés /1976/ c. dráma cselekménye a XV. szá­zadban, Vlad Tepes havasalföldi fejedelem uralkodása ide­jén játszódik. Első része II. Mohamed török szultán udva­rának szatirája, a középkori oszmán hadigépezet működését,

Next

/
Oldalképek
Tartalom