Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 9. (Budapest, 1982)

Rózsa Judit: A milleneum és a budapesti színházak

sége, Perenczy István Pásztorlányka /1822/ cimü szobrában ennek az eszmének allegorikus alakját mintázta meg.^ Petőfinek és Arany Jánosnak sikerült a népköltészet értékeit olyan módon felhasználni és továbbépíteni, hogy abból uj költői stilus keletkezett. Az irodalom területén /éppen a függetlenséget szimbolizáló/ ez a népies irányzat egyedülállóvá vált. Gyulai Pál elsősorban a Petőfi és Arany stílusát külsőleg követő költőket, írókat támogatta, nagyrészt jelentéktelen epigonköltészetet teremtve ezáltal. Ez a század végére üres, formális népieskedéssé fajult, és a szimbolizmus legádázabb ellenségévé vált. Idillikus szemlélete és közérthetősége miatt nagyon közkedvelt, népszerű volt, és a "Nem engedünk a negyvennyolcból!" politikai jelszó irodalmi, művészeti megfelelőjévé vált. A korszak irodalmi közízlését Rákosi Jenő testesítette meg. A színházakban éveken keresztül telt házak előtt játszottak egy-egy sikeres népszínművet, mely a paraszti életet romantikus vonásokkal rajzolta meg. Legemlékezetesebb közülük a Piros bugyelláris Blaha Lujzával a főszerepben. Izsó Miklós táncoló parasztfigurái jelenítik meg szobrászatunkban a népszínművek idillikus világát. A század végére ez az eredeti tartalmától eltávolodott külsődleges népieskedés a historizálás egyik válfaját képviselte. A historizálás másik ágát pedig azok az irodalmi és drámai alkotások jelentették, amelyek a történelmi multat elevenítették fel, és romantikus egyoldalúsággal mutattak példát a jelennek elődeink hősiességéről, önfeláldozásáról. Burkolt módon a nemzeti függetlenségre, önállóságra utaltak. Képzőművészeti párhuzamait a történeti festészet képviselte Madarász Viktor és Than Mór, Székely Bertalan nagyszabású vásznaival. A két művészeti ág formanyelve is hasonlított egymásra: mindkettő a romantikus stilus kelléktárából merített. Az 1867-es kiegyezéssel az ország helyzete közjogilag rendeződött. Ettől fogva a hivatalosan pártfogolt alkotásokon a függetlenség hangsúlyozása mellett uj vonás mutatkozik: a ki-