Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 9. (Budapest, 1982)

Marton Gábor: Czakó Zsigmond drámai életműve

sodás hasonló téziseinek egyszerű, iskolás felmondásánál. Kétségtelen, hogy Czakóra hatottak a társadalom reformereinek ás mindenekelőtt Rousseau-nak gondolatai. Egy lényeges ponton azonban szuverén módon meghaladja őket. Czakót nem a természetbe visszahelyezett bölcs kézműves érdekli. Ő, a maga helyén egyetemes, éppen a tapasztalatokból eredően minden korábbi rendet és rendszert tagadó, minden a szó biológiai értelmében vett emberi lény számára egyaránt járható utat keres. Rendszerén belül ez logikus fejlemény. A történelmi társadalmat, szerinte, valamilyen, pusztán az ember szellemi szuverenitásának alávetett meta-társadalómnak kell felváltania. E társadalom, keletkezéstörténetéből következőleg sajátosan dialektikus konstrukció, amelyben jelen van a megszüntetve megőrzés hegeli mozzanata. Erast ilyen eszmények nevében, ennek a társadalmi kísérletnek nevében épiti fel életét. Müvébe átmenti a társadalmi formák közül azt, amely valóban a szó értékrendi értelmében emberi kapcsolatokra épül: a családot. Sajátos eszményei nevében neveli fiát, Aquilt, s ezeket az eszményeket akarja keresztülvinni az élet egészében is. Ideái nevében zsarnoki uralmat gyakorol fia és menye, Irén fölött. Az uralom motivációja nem valamifajta absztrakt filozófiai képzelődés. Erast ugyanúgy transcendenciát teremt, mint az önmagát transoendens eszmények nevében magyarázó emberi társadalom. E transcendencia: a természet, pontosabban az a misztikus viszony, amely az embert, mint társadalmi tapasztalatokkal rendelkező lényt e tapasztalatok birtokában a természethez füzi. Önkényes, egyszemélyi vallás ez, amely mögött minden létező értékrend keserű és anarchisztikus tagadása áll. Czakó e látszatszabadságot könyörtelen fordulattal leplezi le. A leleplezés első sikja: Erast imája: "Áradozzál imaáldása ajkimnak; áradozzál keblem hite és szerelme hálaadó gyönyörűséggel a te testvéredhez atyádhoz a természethez." /I. felv. 6. jelenet/ A bölcs Én vallásának nincsenek uj formái. A hős ezeket éppen a tagadott társadalom repertoárjából veszi. A második szint: az ima tartalma. Erast