Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 9. (Budapest, 1982)
Marton Gábor: Czakó Zsigmond drámai életműve
független hajlamú természetvallása a gátlástalan egoizmus és egy józan mértékkel föl sem mérhető megalomania tüneteként lepleződik le. Az antik hübrisz abszurd kifordítása ez. Az erasti hős elsősorban és főleg ki nem élt társadalmi ambíciókat kompenzál. Világában, mítoszaiban csak a címkéket ragasztja át. Az okot a dráma központi konfliktusa tárja fel. Az ember tapasztalatai, legyenek azok bármennyire sötétek, végeredményben társadalmi tapasztalatok, s mint ilyenek az ember legbelsőbb lényegéből következőek. Az emberi lény, bármennyire is hadakozik ellene, társadalmilag meghatározott. Ezt a tényt bizonyítja s hordozza az ítélet erejével Leona, aki Erast múltjából falbukkanva zúzza szét a gőgös remetevilágot. Leona nem egyszerűen elhagyott asszony vagy vallásos rajongó. Ő a megtagadhatatlan, a maga módján örökké jelemlevp s a hazugságokat létezése súlyával széttörő emberi mult. Feltűnő a párhuzamossága Erast figurájával, Mintegy az ellenvilági Én negációja. Ő a tökéletesen kooptálódott ember* Ha Erast a tapasztalat tagadása, akkor Leona maga a nyers tapasztalat. Erast diktatórikus transcendenciájával szemben az ő történelmi múltból örökölt misztikus diktatúrája áll. Erast uj vallásával szemben a történetileg konvencionált tudat. Tragikus diadalában végeredményben a szerző keserű ítélete fejeződik ki. Nem létezik szuverénné formált világ. Az emberi képességek a társadalom Prokrusztesz-ágyába vannak szorítva, s bár a társadalom csak rosszat és hazugságot jelent, bünt, kínlódást és megsemmisülést hoz, aki az életet akarja élni, valójában nem áll választás előtt. A leleplezés három fokozatú. Első fázisa Leona és Irén beszélgetése az I. felv. 6. jelenetében: Leona : /rámosolyg/ Kezemben van veséd és szived, /fent/ Ki volt az Isten szolgája ki vétkeiteket és bűneiteket megbocsátva, azokért az égnek engesztelő áldozatot nyújtott? Hol volt a hit szava, melly megoldja gyermeked szenvedését és vigasztalód legyen keserv óráidban, mint más istenfélőknél? Nem ismered azt, és megértél a kárhozatnak.
