Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 9. (Budapest, 1982)

Enyedi Sándor: A kolozsvári kőszínház első korszaka és az erdélyi vándorszínészet /1821-1849/

A múltszázad harmincas-negyvenes éveiben a hatóságok nem sokat törődtek a vándorszínészekkel; talán még örvendtek is mértéktelen elszaporodásuknak, amely az emiitett okok miatt helyenként és esetenként a szinészet ellen ingerelte a közhangulatot. Érthető és helyesnek tartható észrevétel, amely a vándorszíntársulatokkal kapcsolatosan a harmincas évek végén a Honmüvészben megfogalmazódott: "Óhajtható volna tehát, hogy minden vándortérsaság, a pesti, kassai vagy a kolozsvári színháztól függjön; az igazgató köteleztessék az emiitett színházak igazgatóitól bizonyos levélért folyamodni, s ez csak olyannak adassék, kinek társasága a várakozásnak megfelelő volna..."33 A vándorszínészeiről élénken vitatkoztak a sajtóban* de döntés nem született. A vándortár

sulatok között azonban olyanok is akadtak, amelyek kiállták az idők próbáját. Különösen nagy tekintélyre tett szert a már emiitett Kolozsvári-Kassai Dalszintársulat, amelyet máskor Borsodi Szinésztársaságnak, sőt átmenetileg Kilényi társulatának is neveztek. 1828 nyarán ez a társulat Temesvárra érkezik, amely korábban nem sok magyar társulatot látott; érdekes módon a várost még a gyenge vándorszintáraulátok is elkerülték. A német nyelvű színjátszásnak viszont annál gazdagabbak a hagyományai Temesváron. A helyi német nyelvű sajtó, a Banater Zeitschrift részletesen beszámol a vendégjátékről és a tanulságokat is levonja: "Különösen két dolog az, mely előnyös különbözteti meg a magyar színtársulatot az eddig Temesváron működő német színtársulatoktól. Először is ama körülmény, hogy a magyar színtársulatnak minden tagja kitűnően tudja szerepét, és nem szorulnak súgóra, mig a német társulatoknál a sugó mindenkor olyan hangos szerepet játszik, hogy már az előadást zavarja. E magyar előadásoknál még a leghosszabb szerepekben sem lehetett a súgót hallani, annyira, hogy szinte kétségessé lett, vajon van-e sugó, vagy se. A magyar társulat másik előnye az, hogy még a legkisebb szerepeket is jól betanulják és jól alakítják."

34 A vándorszinészetnek nemcsak ellenzői, de pártolói is