Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 9. (Budapest, 1982)
Kelényi István: Mese-dráma és valóság a századfordulón /1896-1918/
De kinek a müve - milyen darab számithatott látatlanban is hivatalos sikerre? Természetesen a kor ügyeletes babérkoszorusáé, Herczeg Ferencé, regényes vígjátékával, a Balatoni regév el. Bródy idilljei, Herczeg regéje ugyanazon évben, 1902-ben születtek. Herczeg müvében sem kevésbé csélcsap Mátyás királlyal találkozhatunk, csakhogy végül megtoldja egy IV. felvonással a mulatságos, verses királyi felsülés tréfáját, melyben didaktikus sallangkónt aggatja rá a dicsőség glóriáját. Ezzel tulajdonképpen elrontja az érdekes és kellemes játékot, beillatositja üdeséget. Érdemes tehát a két darabot bemutatni, annál is inkább, mert két ilyen ellentétes sorsot szántak nekik /igy szembeállítva, érdemtelenül/. Bródy, miként András fia tudja, a Királyid lilék et még a század végén irta /1898-ban/, de csak a Dada "után 1902-ben mutat121 —— 122 ják be". "A bemutató napján az asszonyok kegyeibe ajánlja" - irja egy kései méltatója. "A történelmi figurák glóriáját megtépázó kispolgári közvetlenség még akkor is megbuktatta volna a Királyid lilék et, ha Bródy több fölénnyel, iróniával, humorral, biztosabb szinpad ismerettel ópiti fel egyfelvonásosait" - mond123 ja róla az első kismonográfia szerzője, Földes Anna. J "Novellisztikus jellegüket" is okolja a kedvezőtlen fogadtatásért. A Mátyás király házasit ban az a népi anekdotákbeli szerelmestermészetű király jelenik meg, aki a szép molnárnak és Szép Ilonkák kedvenc szerelem-vadásza. Bródynál nem az álruhás király, hanem a királlyá lett "Mátyáska" látogat vissza Kolozsvárra, hajdani kicsiny játszópajtásához - zsengekori szerelméhez, a varróleány Petronkához -, hogy kissé eljátszódjon annak érzelmeivel, Házasitási mániája, mely a trufák köréből ismerős, most sem hagyja békén, s most is egyik emberéhez akarja adni a szemrevaló fehércselédet, csak ugy, kegyes gesztusként. Természetesen a gesztus mellé mindig gusztust is mellékel, a régi "jus primoe noctis" 124 hagyományai nevében. /Herczeg darabjában is igy boronálja össze Kinizsivel Magyar Benignát, akit előbb maga szeretne megkóstolni/. Pálóczi Horváth Ádám okos lánya sem kerülné el a királyi kegyet, ha nem lenne okosabb. De a népi
