Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 9. (Budapest, 1982)
Kelényi István: Mese-dráma és valóság a századfordulón /1896-1918/
szívesen látta e kalandos történelmi meséket megjelenítve. Tapsolt Cyranónak és persze mindenkinek, aki megnevettette és elandalította. Tapsolt Ocskaynak és tapsolt a színpadon csélcsap Mátyás királynak és bumfordi Kinizsijének, azaz tapsolt volna... De nem mindegyiknek tapsolhatott. Mert Herczeg Ocskay brigadérosának sikerét tán megirigyelve, Bródy is népszerű és újszerű történelmi mesét akart írni - királyokról, ha az kell a közönségnek - ám voltak, akik megbotránkoztak, amikor a Ki rály id illek ben találkozhattak azzal a Mátyás királlyal, akivel a régi anekdotákban is találkozhattak. Egyesek tehát lepisszegték azokat, akiknek tetszett volna a három egyfelvonásos történelmi deheroizálás. "Deheroizálás?" - kérdi meg Nagy Péter, joggal. Hiszen, emliti: "Bródy nem deheroizálja jobban a magyar királyokat /sőt kevésbé/, mint Sard ou a francia császárt." És a Szókimondó aszszonyság " már hat esztendeje ment óriási sikerrel a Budai Nyári Színkörben" - emliti me| látszólag mellékesen, de elegáns pontosítással Nagy Péter. 1 0 Igen, a korabeli közönség szívesen kacagott a franciák császárán, de nem szívesen nevetett saját királyán. Vagy szivesen nevetett volna saját királyi-császárán is, de nem volt szabad? Igen, azt hisszük, ez az igazság, a Királyidillekb en ábrázolt Mátyás "illetlen" módon házasít, még magát is "megházasitja", kissé póriasán fogalmazva: magának is szerez egy balkézről való menyasszonyt, akit jobb helyeken ágyasnak, még jobb helyeken /majd a királyi udvarban is/ szobaleánynak fognak hivni. Dehát ez a Mátyás-királyi arc oly ismerős lehetett korábbról is. Hisz a szépnem iránti rajongásával csak párhuzamosan emlithető igazságossága. Már Pálóczi Horváth Ádám is ugy rajzolja meg őt egy 1816-os "kellemetes víg-játékában" mint aki csakugyan kedves-mulatságos és asszony, vagy okos lányszerető ember. Ugy látszik a milléneumi Magyarországon nem volt tanácsos ilyen királyokat bemutatni: - s főként színpadon nem. Csak herraelinpalástos-glóriás felségeket. Vagyis a kaiser und könig-s'égeket ! Bródy darabja tehát megbukott, pedig valóban sikere volt, mint a többi történelmien-történelmietlen színpadi társainak. Kolozsvárott egyenesen betiltották /1903/.
