Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 9. (Budapest, 1982)
Kelényi István: Mese-dráma és valóság a századfordulón /1896-1918/
A korabeli közönség előtt félsikert aratott, az Altató meséből müfajváltás után lett szinpadi legenda. Találóan tömöriti Ady: "Niagara fölötti kötéltáncnak" 85 minősítve Molnár szinpad művészetét, s illik ez a Liliomr a is. A háború alatt irott misztikus-idilliének Molnár A fehér felhő cimet * adja, műfaját pedig a miraculummal jelöli, a Thomka Zoltán honvédhuszár kapitány barátjának ajánlja. Akko8 riban csak a "csodát" vették észre és a "haza-puffogtatást" -% pontosabban hazaffyas misztikumát csodálták. A falu apraja elindul a magas hegyeken fölfelé, "felhő-tUhdérorszagba", hogy ott a felhő-huszár okban holt apjukat megtalálják. Bucsui körmenetté lelkesedik a falusiak rajongása is, midőn megtudják, hogy a gyerekek elmentek az apjukért. Pedig van ebben némi társadalombirálat, félénken ós ezüstpapirban tálalva. Az angyal-őrmester ós a vitézen holt huszárok beszélgetéséből kiderül, hogy mindenki a "haza" földjéért áldozta életét, de abból semmi sem az övék. Hacsak nem a sirgödörnyi hely. Az életüket hiábavalósággal feláldozó szegényemberekkel bátortalan együttérzést tanusit Molnár. /Talán a haditud ós itó véleménye és tapasztalata is benne van./ A valóságot tudatosan megszépitő gesztussal a huszárok csupa szépet és jót hazudnak a keserű sorsukról és halálukról, s ezt az eufemizációt ki is mondják: hadd higgye a falu, hogy igy "vót", s diszben-kardban várják fiaikat. Ebben a haraisitás-fölismerésben az egyik szemét a valóságra függesztő, a másikat behunyó irót látjuk, aki tudatja,c mert tudja, hogy mi az igazság. Alighanem a korabeli közönség csak a behunyt szemét látta. S mert eluralkodik benne "a szinpadi hatásvadászat és az érzelgősség",sikere volt. A későbbi müvei közül még visszatér ehhez a "pakfon-metafizikához" a Csoda a hegyek között és az Égi és földi szerelem "misztériumai"-ban. Jól látta Ady Molnárban, a már idézett jegyzetében, az irótalentum és a poéta kettősségét... Miként városi iró létére Molnár A fehér felhőb en a falusi idillt, a népies misztikát keresi, ugy keresik mások a városiassal szemben a legenda-irányulás másik útját. A népies legenda hangulata még a tűnd ér ját ék-metafizikájában is helyet kap,
